Csak ritkán van felelőse az ellátási zavarnak
Arra kérték az áramelosztó társaságok az energiahivatalt, hogy ismerje el egyéb hálózati zavarnak azokat az üzemzavarokat, amelyek az ellátási területükön jelentkeztek. A társaságok a szélsőséges időjárásra, vagyis rajtuk kívüli okokra hivatkoztak, jellemzően az alacsony hőmérséklet melletti 120 kilométer per órásnál nagyobb széllökésre és a zúzmaraképződésre.
A bizonyításban műszaki szakértőik mellett nagyban támaszkodtak az Országos Meteorológiai Szolgálat adataira. Az esetek januárban és februárban történtek, a kérelmek a tavaszi hónapokban futottak be a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz (MEKH).
A határozatok a napokban láttak napvilágot, még a hivatal közelmúltban leköszönt energetikáért felelős elnökhelyettese, Grabner Péter aláírásával.
Nagy a tétje annak, hogy a MEKH szakértői hogyan ítélik meg a konkrét üzemzavarokat. Azok az esetek, amelyeknek megadják az egyéb hálózati zavar minősítést, nem rontják az érintett szolgáltató minőségmutatóit, a cég zavarokkal kapcsolatos kiadásai pedig elszámolhatók. Ha nincs meg a minősítés, akkor jönnek a rossz pontok és a lenyelendő pluszköltségek. A hivatal azonban az esetek többségében úgy ítélte meg, hogy az adott üzemzavar nem a társaságnak felróható okból következett be. Így például az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.-nél január 15–20. között 183 középfeszültségű és 211 kisfeszültségű, minősítendő zavar keletkezett, amelyből a hivatal 178, illetve 211 esetről állapította meg, hogy azok nem a szolgáltatónak felróható okból következtek be. Öt további középfeszültségű üzemzavarról viszont kijelentette, hogy nem volt megállapítható a villamos hálózat tervezési határértéket meghaladó igénybevétele, így a kérelmet elutasította. A társaság mellett bejelentkezett a hivatalhoz a másik két E.ON elosztótársaság, az NKM Áramhálózati Kft., az ÉMÁSZ Hálózati Kft., valamint az Elmű Hálózati Kft. is.
Nehezítette
a helyzetet a
120
kilométer per órás szél
