Hamarosan megszűnhet a börtönbiznisz
Minden parlamenti frakció jelezte a börtönzsúfoltsággal kapcsolatos törvénymódosítás már lezárult általános vitájában, hogy megszavazza a tervezetet. A módosítás egyik célja, hogy megszűnjenek azok a visszaélések, amelyek a büntetés-végrehajtási (bv) intézetekben a zsúfoltság miatt kiszabott kártalanítások kapcsán bontakoztak ki – ezt Völner Pál, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára emelte ki a vitában.
A hazai börtönök túlzsúfoltsága több évtizedes probléma, a bv intézetek tavalyi telítettsége 112 százalékos, a 2018-as 122, a 2017-es pedig 129 százalékos volt. Az idei adat az Igazságügyi Minisztérium szerint 96 százalék, a férőhelyek száma pedig csaknem háromezerrel bővült. Két éve közel 11 ezer kártalanítási eljárás indult, tavaly 14 ezer, 2017–2019 között 12 680 határozat született, ami 8,6 milliárd forinttal terhelte meg a költségvetést.
„Vannak a módosításnak pozitív elemei. A legfontosabb, hogy a fogvatartott a kártalanítás megindítása előtt már nem lenne köteles panasszal élni annak érdekében, hogy a parancsnok megkísérelje orvosolni a jogsértő elhelyezés problémáját” – válaszolta a Világgazdaságnak Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke. A jogvédő szervezet szerint a magyar börtönök továbbra is zsúfoltak, bár 2015-höz képest 2019-re javult a helyzet. Tavaly január 1. és november 30. között 16 676 embert tartottak fogva, a börtönrendszer átlagos kapacitása pedig 14 870 fő. A kártalanítási rendszer bevezetésétől 2019 áprilisáig benyújtott 17 865 panaszból a parancsnokok legalább 12 280 esetben – közel 70 százalékban – nem tudták megszüntetni a jogsértő módon történő elhelyezést.
Völner Pál hangsúlyozta, hogy a javaslat újraszabályozná a börtönzsúfoltság miatti kártalanítási eljárást, és bővítené a sértettek fellépési lehetőségeit. Olyan új kártalanítási eljárást kell kimunkálni, amely megfelelő lehetőséget nyújt az áldozat igényeinek érvényesítésére, és biztosítja, hogy a kártalanításként kapott összeg – adott feltételekkel – a megtérülés alapjául szolgálhasson.
A jövőben nőhet az az összeg, amelyet levonhatnak a zsúfoltság miatt megítélt kártalanításból. A kártalanítás jelenleg védett összegnek minősül, de a javaslat szerint nem lesz ilyen jellege – rögzítette az államtitkár. Az áldozatok megsegítése kapcsán eltörölnék a rászorultság vizsgálatát, és az áldozat az eddigi három hónap helyett egy évig igényelheti a kártérítést.
A tervezettel kapcsolatban Kádár András Kristóf teljességgel elfogadhatatlannak nevezte, hogy az állam, amely megsértette a fogvatartott alapvető emberi jogait, fenntartja magának a jogot, hogy megmondja jogsértése áldozatának, mikor és mire költheti el a kapott kompenzációt. Problémás az is, ha a kártérítési eljárásban segítő ügyvédnek elvileg ki kell várnia az ügyfele szabadulását, hogy a munkadíját megkapja a befolyt összegből. Ez tovább nehezíti, hogy a fogvatartottak jogi segítséget vehessenek igénybe.
A telítettség
112
százalékos volt tavaly
a hazai börtönökben
