Három nagy lyukat fúr idén Boda térségében a Mecsekérc

B. H. L. | A Mecsekérc Zrt.-nek őszre kell elkészülnie a mecseki Boda település térségében végzett három kutatófúrással, amelyekre a nagy radioaktivitású hulladékok végső tárolója kialakításának előkészületeként van szükség. Az erre szóló megbízást tavaly ősszel adta a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. (RHK).

A tároló létesítése stratégiai cél, mert – mint tervei között az RHK kiemeli – kezdettől egyértelmű volt, hogy az említett hulladékok végső elhelyezését Magyarországnak kell megoldania, attól függetlenül, hogy később sor kerül-e a szintén nagy radioaktvitású kiégett fűtőelemek újrahasznosítására. A nyugat-mecseki kutatófúrások hároméves szünet után folytatódnak a Mecsekérc bevonásával. Mindez azok után, hogy a 2019-es tárgyalásos közbeszerzési eljárás eredménytelen volt, korábban pedig a munkákat „a pénzügyi forrásokhoz kellett igazítani”. A két új fúrólyuk a Kővágószőlősről Hetvehelyre vezető műút mellett, Boda külterületén lesz – a BAF–3 jelűt 850 méter, a BAF–3A jelűt 1600 méter mélyre tervezik –, míg a Bükkösdön, Szentdomján közelében kialakítandó BAF–4 fúrólyuknak 800 méter mélynek kell lennie.

A Bodai Agyagkő Formációban (BAF) folyó kutatással azt kell kideríteni, hogy a terület alkalmas-e az 500-1000 méter mélyen kialakítandó mélységi geológiai tároló számára. Az idei munka egy sok évtizedes és hatalmas költségű projekt része. Magyarországon már az 1960-as évek óta keletkezik nagy radioaktivitású hulladék, amelynek mennyisége a paksi atomblokkok – 1983-ban kezdődött – átadásával a kezdetekhez képest bővült. Ezeknek a hulladékoknak a végleges elhelyezését célzó első program 1993-ban indult. Jelen tervek szerint a vizsgálatok, azok adatainak elemzése és a tervezések 2033-ig tartanak, az ezután épülő föld alatti laboratórium pedig 2041 és 2054 között működik majd. Magát a tárolót 2055-től alakítják ki, és 2064-től szállítják oda a paksi tárolóban pihentetett nagy radioaktivitású hulladékot. A mecseki létesítményt 2083-ban bezárják, de továbbra is felügyelik. Mindez a kutatás kezdetétől a 2133-ig tartó tárolófelügyeletig – 2021-es bázisáron – bruttó 817 367,3 milliárd forintba kerül az RHK Kft. adatai szerint. A pénz a – másra is használt – központi nukleáris alapban gyűlik.

Az állami tulajdonú Mecsekérc földtani munkái más nukleáris projektekhez is kapcsolódnak, például a Bátaapátiban lévő tároló fejlesztéséhez és a Paks II. beruházás előkészítéséhez. A társaság bányabezárással és rekultivációval is foglalkozik, két éve már Mongóliában is jelen van, Magyarországon pedig előkészítette a belépését a kőbányászatba.