Lehet, hogy nagyon kiszúrt a Tisza-kormány az autósokkal: úgy dobta el a védett üzemanyagárakat, hogy szinte mindenhol épp most hosszabbították meg őket
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA nyaralási szezon kezdetével, a közelgő autós utazásokra gondolva a magyar autósoknak már az sem közömbös, mennyiért vásárolhatnak üzemanyagot a szomszédos országokban a kiskereskedelemben, miközben a héten alighanem új fejezet kezdődik a magyarországi viszonyokban. A kormány előterjesztése nyomán ugyanis az Országgyűlés keddi döntésével kivezette a védett ár rendszerét, miközben egy flexibilisen kezelhető feltételrendszer alapján az energiáért és a kereskedelempolitikáért felelős miniszter – aki most Kapitány István – kezébe adja azt, hogy a jövőben a rendeletben határozza meg a hatósági áras üzemanyagok körét, alkalmazásainak szabályait, árát, az adatszolgáltatás kötelezettségét.
Eközben a környező országok többségében mintha más szemüvegen át néznék a közelgő, de még mindig nagyon törékenynek tűnő iráni békét, és tartják a lakosság terheit mérséklő, korábban meghozott hatósági intézkedéseket az üzemanyagáraknál.
A jövedéki adó csökkentését ugyanakkor a döntés megtartja, valamint Kapitány István korábbi ígérete szerint a Mol csökkentett árrése sem távozik a rendszerből a védett üzemanyagárak rendszerétnek kifizetésével, egyrészt az erős forintra, másrészt az iráni béke ígérete nyomán csökkenő piaci üzemanyagárakra hivatkozva. Eközben más országokban továbbra is a geopolitikai bizonytalanságon és az inflációs kockázatokon van a fókusz.
Iráni békefolyamat ide vagy oda, a szomszédokban marad az óvatosság az üzemanyagok áránál
Jelenleg a Magyarországgal szomszédos Szlovéniában látni a leglazább állami beavatkozást az árakba. Az ottani üzemanyagárak az eddigi magyar védett árakhoz nagyon hasonló szinten alakulnak, ami annak a következménye, hogy a szlovén kormány bizonyos időszakokban és meghatározott típusú töltőállomásokon maximalizálja az árakat. Ez a módszer azonban nem egyezik meg a Magyarországon látható árplafonnal, hanem a piaci folyamatokba való enyhébb beavatkozást jelent.
Szlovénia 2022 óta tartja fenn az üzemanyagárak hatósági szabályozását, 2026. március 20-tól pedig kőolajtermék-árképzési mechanizmust alkalmaznak az autópályák és gyorsforgalmi utakon kívüli benzinkutaknál értékesített kőolajtermékek árának meghatározására (az autópályákon eladott üzemanyag esetében a mérsékeltebb jövedéki adóval számolhatnak az autósok). Ezek heti frissítésű árakat jelentenek, a kalkuláció alapja a kőolajtermékek világpiaci árainak mozgása és a dollár-euró árfolyam mozgásán alapul. A modellárakat a kőolajtermékek 7 napos átlagárai alapján számítják ki. Mind a 95-ös benzin, mind a dízel üzemanyag maximális kiskereskedelmi árának kiszámításakor a biokomponens felárat is figyelembe veszik, amelyet minden egyes üzemanyagra külön számítanak ki.
Kissé hasonló a helyzet Horvátországban is, ahol a beavatkozás nem regionális alapon vagy a kutak típusa szerint történik, hanem időszakokhoz kötött. Zágráb 2026 márciusának eleje óta alkalmaz hatósági ársapkát az üzemanyagokra, bár az autópályák melletti kutaknak szintén engedélyezték, hogy ezeknél némileg magasabb áron értékesítsenek.
Az intézkedést eredetileg átmenetinek tervezték, és első körben június 2-ig maradt volna érvényben, ám az iráni válság elhúzódása miatt a várakozásoknak megfelelően meghosszabbították, majd június 15-én szintén az életben tartása mellett döntött a horvát kormány.
A kőolajtermékek legmagasabb kiskereskedelmi árainak meghatározásáról szóló horvátországi rendelet szerint a legmagasabb kiskereskedelmi árakat az árak előző 14 napos időszakbeli alapárán alapuló képlet szerint számítják ki, csökkentett árréssel. Zágráb jelezte, hogy ha a világpiaci árak hirtelen mérséklődnének, a rendszert elvileg korábban is kivezethetik, de horvát sajtókommentárok szerint a jelenlegi makrogazdasági környezetben erre szeptember 30. előtt nincs reális esély.
A környező államok közül érdemes még Szerbiára is figyelni, függetlenül attól, hogy az ország még nem EU-tag. Szerbia rendkívül rövid reakcióidőket alkalmaz: a hatályos szabályozás szerint a maximális üzemanyagárakat a szerbiai átlagos nagykereskedelmi ár alapján határozzák meg, amelyet egy literenkénti fix árréssel növelnek meg.
A Bányászati és Energiaügyi Minisztérium minden hét péntekén kalkulálja ki az átlagos nagykereskedelmi árakat, a Bel- és Külkereskedelmi Minisztérium pedig ez alapján állapítja meg és teszi közzé a legmagasabb kiskereskedelmi árakat még aznap délután 15 órakor.
A beavatkozási rendszert, azaz az árkorlátozást, a szerb kormány június 21-én további 60 napra meghosszabbította.
Ennek értelmében az euródízel és 95-ös benzin maximális, áfát is tartalmazó kiskereskedelmi ára árréssel a Szerbia területén érvényes átlagos nagykereskedelmi ár 21 dinárral növelt összege lesz, míg a regisztrált mezőgazdasági birtokok számára szánt euródízel ára továbbra is fixen 184 dinár.
Ausztria nemrég új szabályt fogadott el
Szintén kormányzati beavatkozást látni Ausztriában, ahol az állam a megemelkedett áfa-bevételekből kompenzálja a sofőröket azzal, hogy ideiglenesen csökkentette az ásványiolaj-adó mértékét. Ez a csökkentés júniustól literenként 1,7 eurócentet tesz ki, amelyet havonta vizsgálnak felül. Korábban a kormány központilaj korlátozta a nagy piaci szereplők (p. OMW) profitmarzsát is, de eez a korlátozás május végén kifutott a kormánykoalíció vitái miatt, noha törvényi lehetősége bármikor fennmarad.
Fotó: Ina Meer Sommer / Shutterstock
Júniustól viszont új szabályként vezették be azt, hogy a nemzetközi piacon tapasztalható nagykereskedelmi árcsökkenéseket a benzinkutak kötelesek gyorsított ütemben átvezetni a fogyasztói árakba is. Ezzel akadályozzák meg, hogy a finomítók és kutak benyeljék az extraprofitot, amikor a világpiacon esik az olaj ára, miközben az áremelési lehetőség a kutakon továbbra is csak naponta egyszer lehetséges.
Romániában a kormány nem fix fogyasztói ársapkát vezetett be, hanem a spekuláció letörése érdekében a teljes elosztási láncban korlátozta a hasznot. Azokat a vállalatokat, amelyek túllépik ezt a profitplafont, a román adóhatóság (ANAF) az előző évi teljes árbevételük meghatározott mértékig terjedú bírsággal sújthatja.
Szlovákiában az árazás a piaci árakon alapul, s bár márciusban a Fico-kormány kettős árazást vezetett be a kiskereskedelemben (a külföldi rendszámú autók magasabb áron tankolhattak), ezt a rendszert brüsszeli nyomásra végül kivezették.
Mozgástere minden szomszédos ország kormányának van, de az óvatosságot nem adják fel
A Magyarországgal szomszédos országokban
- aktuálisan fennálló kormányzati beavatkozások jellege,
- azok kifutási határidejének meghosszabbítása arra utal, hogy
a kormányok komoly óvatossággal szemlélik az elmúlt napokban felgyorsulni látszó iráni békefolyamatot és az országaikra nehező inflációs nyomást.
Bár a fenti összefoglalóból látni, hogy valamennyi kabinet fenntartja magának a széles mozgásteret a gyors beavatkozásra a piaci folyamatokhoz való alkalmazkodás érdekében (erre az árak gyakori felülvizsgálatának rendszerei utalnak a leginkább egyértelműen), a beavatkozási rendszert egyik országban sem húzzák át egy tollvonással, hogy annak a helyébe bármikori visszaállíthatóságát állítsák. A magyar Országgyűlés döntése nyomán ugyan Kapitány István miniszterként széles jogosítványokat kap arra, hogy a kormány szükség szerint újra beavatkozzon az árakba, de feltehető a kérdés, hogy bár a piaci árak csökkenése indokolttá teheti a védett árak kivezetését, mi szükség volt a kivezetési lépés megtételére, ha a jelenlegi rendszert egyébként bármikor lehet finomhangolni, vagy – mint a fenti példákban látni – folyamatosan frissíteni azon belül az árakat.
