MANGOS: egy új narratíva felemelkedése?

Az izgalmakra éhező befektetők bizonyára nem csalódtak az elmúlt időszak történéseiben, degeszre tömhették magukat TACO-val (Trump mindig visszakozik narratívája) vagy éppen NACHO-val (a Hormuzi-szorost nem lehet egykönnyen megnyitni narratívája). És mikor már azt hittük, hogy végeztünk az asztalnál, akkor megérkezik a desszert: MANGOS (Meta, Anthropic, Nvidia, Google, OpenAI, SpaceX).

Ez az akronim már régebb óta jelen van a piacokon, igaz, szignifikáns jelentésváltozáson ment keresztül a mögöttünk hagyott hónapok alatt. Eredetileg egy félvezetőgyártókból álló részvénycsoportot neveztek így, de ma már inkább az AI „keménymagot” érti alatta az internet népe. Na de miben is áll a MANGOS újdonsága?

A MANGOS sztori

Az elmúlt nagyjából másfél évtized a figyelemgazdaságról szólt, a bevételek az emberi figyelem megszerzéséből és annak pénzzé tételéből származtak. Ennek a legnagyobb nyertesei a FAANG cégek voltak: a Facebook, az Apple, az Amazon, a Netflix vagy éppen a Google. Mára viszont ez a modell látszólag érett szakaszba lépett. A hirdetési piacok telítettek, a streaming verseny erősödött, az SaaS (szoftver, mint szolgáltatás) jövője sokaknál megkérdőjeleződött a mesterséges intelligencia előretörése miatt. Ez elsőre talán borús képet fest az emlegetett részvényekről, de természetesen szó sincs ilyesmiről, egyszerűen csak arról van szó, hogy a korábbi narratíva veszített csillogásából, némileg elhalványult, miközben felemelkedőben van egy újabb. A MANGOS sztorija már nem a fogyasztó figyelméért vívott küzdelem köré épül, hanem az AI-értéklánc feletti kontrollra fókuszál: az Nvidia legyártja a chipeket, a Google és a Meta az infrastruktúrát építi fel, az Anthropic és az OpenAI a vezető nyelvi modelleket fejleszti, miközben a SpaceX a műholdas hálózatával egy teljesen új, egyedi réteget ad a nagy egészhez. 

Ki ne kívánná meg a mangó édes, lédús csábítását? Az ígéretek óriásiak, akárcsak az értékeltségek. A régóta tőzsdén lévő tagok, mint az Nvidia, Alphabet vagy Meta már korábban is bizonyították, hogy bizony nem csak a hype (túlzott felhajtás az ígéretek körül), hanem a fundamentumok is hajtották az árfolyamukat, még annak ellenére is, hogy az utóbbi kettő az AI beruházások miatt gyorsan üríti ki a felhalmozott kincstárat. A még csak tőzsdére készülő, vagy éppen belépő tagok esetében jóval bonyolultabb a helyzet. A SpaceX 1800 milliárd dolláros bevezetését követően közel 3000 milliárd dolláros piaci értékeltségig szárnyalt, miközben a cég tavalyi árbevétele a 20 milliárd dollárt sem érte el. Persze itt a növekedési sztorit árazzák a befektetők: a társaság szerint az AI közel akkora piacot fog jelenteni pár éven belül, mint amekkora ma az Egyesült Államok nominális GDP-je. Hasonlóra lehet számítani egyébként az Anthropic és az OpenAI tervezett IPO-i esetében is, a két cég együttesen valószínűsíthetően nagyjából a SpaceX-szel megegyező bevezetési értékeltség mellett mehet majd piacra. És bár rendkívüli, sosem látott méretű tőzsdei bevezetésekről beszélünk, mégis érdemes lehet figyelni a történelmi tapasztalatokra, amik azt mutatják, hogy ekkora IPO-k után a piacra érkező cégek jellemzően hosszabb távon alulteljesítik a szélesebb piacot, de a likviditáselvonási hatás miatt, rövid távon, maga az S&P 500 is átlagosan gyengébb teljesítményt nyújthat.

A mangó akkor a legjobb, ha eltaláljuk az időzítést. Ha túl korán szedjük le kemény lesz, ha túl későn, akkor már barnulni fog. A MANGOS narratívájában is felfedezhetünk egy ehhez hasonló feszültséget. A technológia megvan, a paradigmaváltás jól megragadható, azonban a tőzsdére igyekvő cégek magasra tették a lécet a terveikkel, miközben kevésbé láttuk még az eredményeket (magas beruházások miatt masszívan veszteséges cégekről van szó). A piac jelenleg hajlandónak mutatkozik megelőlegezni a bizalmat és eltekinteni a nagyobb kockázatoktól. A befektető dolga eldönteni, hogy hajlandó-e kifizetni a prémiumot a legédesebb szeletekért, nem tudva, hogy végül milyen minőségű gyümölcs kerül majd az asztalára.