Immár Safin Donau Acélipari Zrt. néven folyik annak a cégnek a magyarországi bejegyzése, amelytől a Dunaferr megmentését várják a vasmű vezetői, az előzőleg bejegyeztetni kívánt név ugyanis Safin Dunaferr volt. Ez az az osztrák tulajdonú, de végső soron kazah hátterű Safin, amelynek a neve már befektetőjelöltként is megjelent a vasmű kommunikációjában. „Az előző név bejegyzésekor az ISD Dunaferr hozzájáruló nyilatkozatával volt probléma. Már más a név és a székhely is, a cég bérelt egy irodát” – válaszolt a Világgazdaság megkeresésére a Dunaferr ügyvédje, Nagy Péter. Mint közölte, egyelőre az anyavállalat Safin GmbH-val is csak az együttműködés részleteiről kötött az ISD Dunaferr előzetes megállapodást, a Safin befektetői szerepe majd akkor kerülhet terítékre, ha rendeződnek a társaság irányításával kapcsolatban folyó jogi viták, perek.
Nagy Péter éppen e viták apropóján hívott össze tegnap sajtótájékoztatót, ugyanis – mint bejelentette – a Vasas Szakszervezeti Szövetség által közzétett egyes állítások és az ezek nyomán született médiamegjelenések okozták azt a bizalomvesztést, amely miatt a társaság szállítói már csak azonnali fizetéssel adnak árut, a bankok bizalma megrendült, végső soron pedig több mint hatmilliárd forint kára keletkezett a dunaújvárosi társaságnak. Az ISD Dunaferr ezért 5,7 milliárd forintra perli a szakszervezetet.
A bajok abból fakadnak, hogy bár Jevgenyij Tanhiljevics cégvezető és három – az orosz közvetett tulajdonos által delegált – igazgatósági tag megbízása tavaly lejárt (az utóbbiak le is mondtak tisztségükről), máig nem tartottak olyan közgyűlést a Dunaferrnél, amelyen megválasztották volna az új vezetőket. A tavaly szeptemberi közgyűlés nem volt szavazatképes, mert nem küldött képviselőt a közvetlen tulajdonos, a ciprusi Steelhold Ltd. Ennek ellenére Nagy Péter cáfolta lapunk feltevését, amely szerint a Dunaferr jogszerűtlenül működik. Magyarázata szerint a két, pozícióban maradt tag – Tetjana Taruta és Oleg Mktrcsan – együtt is hozhatott volna döntéseket az igazgatóság nevében, és ennek az sem volt akadálya, hogy az utóbbi börtönben ül. „Elérhető, tudna szavazni, de Tetjana Taruta nem kereste meg” – állítja.
A Steelholdot az orosz Vnyesekonombanknak 50 százalék plusz két szavazattal, Szergej Taruta 25 százalék mínusz egy szavazattal és Oleg Mkrticsan szintén 25 százalék mínusz egy szavazattal ellenőrzi. Nagy Péter megmutatta az újságíróknak, hogy a Steelhold az elmúlt tíz évben milyen meghatalmazással küldte meghatalmazottját a Dunaferr közgyűlésére, részletezte, hogy egy ilyen meghatalmazásnak milyen kritériumoknak kell megfelelnie, majd kivetítette azt az előbbitől néhány lényeges pontban eltérő dokumentumot is, amelynek felmutatói a Steelhold nevében kívántak eljárni. Az utóbbi meghatalmazást a Dunaferr vezetése hamisnak ítélte, tehát nem fogadta el, és feljelentést tett a Nemzeti Nyomozó Irodánál és Cipruson is. Így azonban továbbra sem lehet új közgyűlést tartani. A menedzsment nem ismerte el jogszerűnek a Steelhold képviseletében fellépők által március végén tartott online közgyűlést, sőt, a május 6-ra összehívottat sem, mert meglátása szerint arra is jogosulatlanok. Nagy Péter egyelőre nem tudta a Világgazdaságnak megmondani, hogy mikor lesz közgyűlés. Mint közölte, a ciprusi bíróság megtiltott minden, a Steelhold nevében kezdeményezett jogi lépést. Hangsúlyozta, hogy a Dunaferr ellen indított felszámolásról szóló döntés nem jogerős.
A Steelholdban
50
százalék plusz két szavazata van az orosz banknak
