Ötszörösére nőtt a munkaigény
K. R. | A diákok többségét megviselte a járvánnyal járó bezártság, és csaknem kétharmaduk keresett enyhülést abban, hogy dolgozott – derül ki az euDiákok Diákmunka Iskolaszövetkezet kutatásából. Az euJobs HR-Group diákfoglalkoztatási üzletágának felmérése szerint a diákok 64,7 százaléka vállalt diákmunkát tavaly november óta. Bár ebben a leginkább meghatározó indíttatás a pénzkereseti lehetőség volt, de rengetegen tekintettek rá egyfajta menekülésként is. A válaszadók 48,6 százaléka mondta azt, hogy a munka segített neki abban, hogy végre kimozdulhatott otthonról, és 43,5 százalék volt azok aránya is, akik ezzel foglalták le magukat.
„Mivel az egyetemista korú fiatalok közül már többen dolgoznak is a tanulmányaik mellett, az online tér egyszerre vált a tanulás és a munkavégzés színterévé” – idézett Guld Ádám kommunikációs szakember egy nemzetközi kutatást, amely a Z generációra a karanténban jellemző viselkedésmintákra fókuszált. Az elemzés szerint az átállás nem okozott különösebb gondot: az első lezárások után körülbelül egy héten belül kialakultak azok az új rutinok, amelyek az online tanuláshoz és munkavégzéshez kellettek.
Miközben a lezárások miatt visszafogottabb volt az igény a diákmunkára, a lazítások révén ez máris gyorsan változik. „Számos megrendelőnk aktív a járvány miatti korlátozásoknak leginkább kitett szektorokban, részükről egyre élénkebb munkaerőkeresletre számítunk a fokozatos enyhítések miatt” – mondta Pataki Zoltán, az euDiákok elnöke. Az április első hetében bejelentett lazítások hatására például egy nap alatt a két és félszeresére, további egy nappal később a három és félszerezése, újabb 24 óra elteltével pedig az ötszörösére nőtt az igény diákmunkásokra.
A diákokat a járványhelyzet nem riasztotta el attól, hogy dolgozzanak. Csupán a megkérdezettek 12,1 százaléka állította, hogy az tartotta vissza a munkavállalástól, hogy félt a megfertőződéstől. A legtöbben – a válaszadók 26,6 százaléka – az időhiányt jelölték meg elsődleges hátráltató tényezőként. Pataki Zoltán szerint ezen egészen biztosan enyhíthet, hogy a munkaadók minden korábbinál rugalmasabbá váltak.
A fiatalok 49 százaléka azért dolgozott, hogy kimozdulhasson otthonról
