Nem ez volt a víziközmű-szakma csúcséve

Mindössze egy víziközmű-szolgáltató volt veszteséges tavaly a lista élmezőnyében: az Alföldvíz Zrt., amely az előző évi 2,7 milliárdos mínuszát 1,4 milliárdosra javította. A társaság ugyanis nem volt olyan kedvező helyzetben, mint a sűrűbben lakott települést ellátó, így fajlagosan kisebb költséggel dolgozó Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) vagy a Fővárosi Vízművek, és olyanban sem, mint az állami tulajdonú szolgáltatók, amelyek támogatást kaptak a bevételekkel nem fedezett működési költségeik finanszírozására a béremelés hatásainak ellentételezésére és egyéb működési költségek fedezetére.

Ez a támogatás a Dunántúli Regionális Vízmű konyhájára például csaknem 6,3 milliárd forintot hozott, az Észak-Magyarországi Regionális Vízművekére (ÉRV) pedig majdnem 7,5 milliárdot. Voltak veszteséges társaságok az Alföldvízen kívül is, ilyen a többtucatnyi önkormányzat kezében lévő Nyírségvíz, amelyben az államnak egyetlen ezerforintos részvénye van. A legnagyobb, 3,6 milliárd forintos adózott eredménye az FCSM-nek volt, ez azonban elmaradt az egy évvel korábbitól, például mert a járvány miatt a fővárosi fürdők nem használtak medencevizet.

Az ágazat társaságainak árbevétele elsősorban a hatósági tarifás közszolgáltatásból származik. Az Alföldvíz az éves jelentésében rámutat, hogy az alapszolgáltatás árbevétele évek óta nem fedezi a költségek növekedését és a nagyobb közterheket. Az ágazatot érintő elvonások miatt a társaság eszközparkjának megújítására, fejlesztésekre, új beruházásokra évek óta nincs lehetőség, a tárgyidőszakban csak a legszükségesebb eszközöket tudta megvásárolni. Más problémát emelt ki az állami Duna Menti Regionális Vízmű (DMRV), amelynek a világméretű járvány számos nehézséget s többletfeladatot okozott, és problémás maradt a munkaerő pótlása is. Mint jelezte, az ágazati bérek még a béremelés után is a piaci bérszint alattiak, a szakma elöregszik.

A társaságoknak persze voltak, vannak a közszolgáltatáson kívüli, pluszbevételt hozó és költségcsökkentő tevékenységei. Az FCSM és a Fővárosi Vízművek például energiát termel, a Tiszamenti Regionális Vízművek üzemelteti a debreceni Látóképi Tófürdőt, szivattyút javít és forgalmaz, az Északdunántúli Vízmű építőipari munkákat vállal, az ÉRV pedig épp most készül a Rakaca-víztározó komplex szabadidős és ökoturisztikai fejlesztésének előkészítésére. Ebben a körben aktív külföldi tevékenysége révén kiemelkedik a Fővárosi Vízművek. Helyi megbízások felkutatására telephelyet tart fenn Srí Lankán, Indoné­ziában már 36 helyszínen telepített víztisztítót, tavaly 51 százalékos tulajdoni hányaddal törökországi leány­vállalatot alapított egy ottani szennyvíztisztító beruházáshoz, és közvetve szerbiai érdekeltsége is van.

További pénzt hoz a víziközmű-cégeknek az uniós és a hazai támogatások elnyerése. Ilyen forrásból a DMRV projektek tömegét indította el, ezek egy része még zajlik. Ide tartozik a váci és a szentendrei szennyvíztisztító telep fejlesztése, a fóti szennyvízelvezetés, valamint Szobon a szennyvíztelep és egy gravitációs szennyvízelvezető csatorna fejlesztése. A társaság a támogatásból berendezéseket vásárolt, kicserélt 108 szivattyút és más eszközöket.

Kutatás-fejlesztési projektek is folynak támogatásból, ezen a téren ismét a Fővárosi Vízművek – többségében ez év őszén záruló – kezdeményezéseit érdemes kiemelni. A társaság (részben partnerekkel) okosmérőket fejleszt, az ivóvíz klórozásának optimalizálásán, a biztonságos ivóvízellátás fejlesztésén, víziközművek intelligens üzemeltetésén és irányításán dolgozik. Szkopjei beruházásában folyamatosan ellenőrzi a pilotterületre betáplált víz mennyiségét és nyomását, Kolumbiában pedig kis kapacitású mobil víztisztítót gyárt és értékesít, egyelőre szintén kísérleti jelleggel.