Nem ez volt a víziközmű-szakma csúcséve
Mindössze egy víziközmű-szolgáltató volt veszteséges tavaly a lista élmezőnyében: az Alföldvíz Zrt., amely az előző évi 2,7 milliárdos mínuszát 1,4 milliárdosra javította. A társaság ugyanis nem volt olyan kedvező helyzetben, mint a sűrűbben lakott települést ellátó, így fajlagosan kisebb költséggel dolgozó Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) vagy a Fővárosi Vízművek, és olyanban sem, mint az állami tulajdonú szolgáltatók, amelyek támogatást kaptak a bevételekkel nem fedezett működési költségeik finanszírozására a béremelés hatásainak ellentételezésére és egyéb működési költségek fedezetére.
Ez a támogatás a Dunántúli Regionális Vízmű konyhájára például csaknem 6,3 milliárd forintot hozott, az Észak-Magyarországi Regionális Vízművekére (ÉRV) pedig majdnem 7,5 milliárdot. Voltak veszteséges társaságok az Alföldvízen kívül is, ilyen a többtucatnyi önkormányzat kezében lévő Nyírségvíz, amelyben az államnak egyetlen ezerforintos részvénye van. A legnagyobb, 3,6 milliárd forintos adózott eredménye az FCSM-nek volt, ez azonban elmaradt az egy évvel korábbitól, például mert a járvány miatt a fővárosi fürdők nem használtak medencevizet.
Az ágazat társaságainak árbevétele elsősorban a hatósági tarifás közszolgáltatásból származik. Az Alföldvíz az éves jelentésében rámutat, hogy az alapszolgáltatás árbevétele évek óta nem fedezi a költségek növekedését és a nagyobb közterheket. Az ágazatot érintő elvonások miatt a társaság eszközparkjának megújítására, fejlesztésekre, új beruházásokra évek óta nincs lehetőség, a tárgyidőszakban csak a legszükségesebb eszközöket tudta megvásárolni. Más problémát emelt ki az állami Duna Menti Regionális Vízmű (DMRV), amelynek a világméretű járvány számos nehézséget s többletfeladatot okozott, és problémás maradt a munkaerő pótlása is. Mint jelezte, az ágazati bérek még a béremelés után is a piaci bérszint alattiak, a szakma elöregszik.
A társaságoknak persze voltak, vannak a közszolgáltatáson kívüli, pluszbevételt hozó és költségcsökkentő tevékenységei. Az FCSM és a Fővárosi Vízművek például energiát termel, a Tiszamenti Regionális Vízművek üzemelteti a debreceni Látóképi Tófürdőt, szivattyút javít és forgalmaz, az Északdunántúli Vízmű építőipari munkákat vállal, az ÉRV pedig épp most készül a Rakaca-víztározó komplex szabadidős és ökoturisztikai fejlesztésének előkészítésére. Ebben a körben aktív külföldi tevékenysége révén kiemelkedik a Fővárosi Vízművek. Helyi megbízások felkutatására telephelyet tart fenn Srí Lankán, Indonéziában már 36 helyszínen telepített víztisztítót, tavaly 51 százalékos tulajdoni hányaddal törökországi leányvállalatot alapított egy ottani szennyvíztisztító beruházáshoz, és közvetve szerbiai érdekeltsége is van.
További pénzt hoz a víziközmű-cégeknek az uniós és a hazai támogatások elnyerése. Ilyen forrásból a DMRV projektek tömegét indította el, ezek egy része még zajlik. Ide tartozik a váci és a szentendrei szennyvíztisztító telep fejlesztése, a fóti szennyvízelvezetés, valamint Szobon a szennyvíztelep és egy gravitációs szennyvízelvezető csatorna fejlesztése. A társaság a támogatásból berendezéseket vásárolt, kicserélt 108 szivattyút és más eszközöket.
Kutatás-fejlesztési projektek is folynak támogatásból, ezen a téren ismét a Fővárosi Vízművek – többségében ez év őszén záruló – kezdeményezéseit érdemes kiemelni. A társaság (részben partnerekkel) okosmérőket fejleszt, az ivóvíz klórozásának optimalizálásán, a biztonságos ivóvízellátás fejlesztésén, víziközművek intelligens üzemeltetésén és irányításán dolgozik. Szkopjei beruházásában folyamatosan ellenőrzi a pilotterületre betáplált víz mennyiségét és nyomását, Kolumbiában pedig kis kapacitású mobil víztisztítót gyárt és értékesít, egyelőre szintén kísérleti jelleggel.
