Kétnapos uniós csúcstalálkozót tartanak csütörtökön és pénteken Brüsszelben, ahol a háborúról, a következményeiről, az energiaárakról és az energiahelyzetről is tárgyalnak. Az Európai Bizottság javaslatokkal készül, többek között terítékre kerül a gázársapka, amelynek már pusztán 

a bejelentésére a relatíve alacsonyan lévő gázárak hirtelen megemelkedtek.

Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója az uniós csúcstalálkozó kapcsán szervezett sajtótájékoztatón emlékeztetett, ezt a javaslatot 

több tagállam, hazánk mellett Németország és Hollandia sem tudja elfogadni.

A euro coin closeup along with a row of yellow coins on a gas burner against a blue flame of natural gas on a dark background. The concept of increasing the cost of natural gas. Background A euro coin closeup along with a row of yellow coins on a gas burner against a blue flame of natural gas on a dark background. The concept of increasing the cost of natural gas. Background.európa, gáz, ár, sapka, gázár, unio,
Fotó: Roman Novitskii / Getty Images

Brüsszelben piacszabályozó intézkedésnek nevezik. Ennek kapcsán Kovács rámutatott, csak az orosz földgázt érinti a tervezet, a cseppfolyósított változatára, az LNG-re láthatóan semmiféle szabályozás nem vonatkozik.

Morállal nem lehet fűteni

Ezen túlmenően a bizottság javaslatokkal él az ellátásbiztonságra vonatkozóan, ezt energiaszolidaritásnak nevezve – ismertette Kovács István. Kiemelte, hogy a közös gázbeszerzés irányába mozdulnának el a tagállamok, csökkentve az árfelhajtó erőt, ami láthatóan szembemegy a közgazdaságtannal, amely szerint az árat a kereslet határozza meg. Az elképzelés alapvetően hibás, jól mutatja ezt az uniós vakcinabeszerzések ügye: az európaiak jutottak hozzá legkésőbb és legdrágábban a koronavírus elleni vakcinákhoz, és a kapcsolódó korrupciós ügyben az Európai Bizottság elnökének a neve is felmerül, aki sms-üzenetekben készítette elő az oltóanyag-beszerzéseket, ám ezek az üzenetváltások „hirtelen” eltűntek.

Sapka, nem sapka: a gázár kérdésétől lesz forró az EU-csúcs – Orbán Viktor mellé állt Olaf Scholz kancellár

Berlin béna kacsa, Párizst piszkálják, Varsónak céltáblát raktak a homlokára.

A szintén egyik javaslatként szereplő közös beszerzés első lépés lenne az energiaunió felé Kovács István szerint, amelynek során arra számítanak, hogy a tagállamok kisegítik egymást. Az utóbbi elméletben hangzatos és egyben morális kötelezettség, azonban egyik uniós ország sem lesz hajlandó a saját kárára földgázt továbbítani úgy, hogy neki sincsen elég energiahordozója. Morállal sem fűteni, sem ipari cégeket működtetni nem lehet – nyomatékosította Kovács István.

Szólt arról is, hogy az európai sajtóban hazánkat kárhoztatják azért, mert Magyarországra még érkezik orosz gáz, azonban a beszerzéseink jól mutatják, hogy 

a magyar kormány észszerű diplomáciát folytat.

Az is felettébb sajátos – mutatott rá –, hogy amíg Németország ellenzi az orosz gázt, azt már elfogadná, hogy Magyarország az orosz energiahordozóval segítse ki. Az a módszer, amellyel Brüsszelben a helyzetet kezelik, káros. A szankciós politika kártékonyságát a színfalak mögött egyre többen ismerik fel, de tenni ellene nem hajlandók, különböző dolgoktól tartva. Ezzel szemben a magyar kormány nemzeti konzultációt indított azokról a szankciókról, amelyekről az európai lakosságot, tagállamokat nem kérdezték meg, ismét élére állva a változásoknak, valódi alternatívát kínálva – zárta szavait Kovács István.

Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója párhuzamot vont a migrációs és a szankciós politika között azzal, hogy a bevándorlási kvóta mintájára erőltetnék rá a tagállamokra az Oroszország elleni szankciókat. Jól látható – emlékeztetett Kovács Attila –, hogy ezekkel az intézkedésekkel egyáltalán nem sikerült kivéreztetni Oroszországot, hanem visszaütöttek Európára.

Baloldaliság mint demokrácia

Az Európai Parlamentben is terítékre kerültek a szankciós csomagok, és a fő politikai pártok hozzászólásaiban nem hangzott el sem a békére, sem a tárgyalásos úton történő konfliktusrendezésre utaló hozzászólás. Ehelyett teljesen más témák, Svédország és Olaszország jobboldali fordulata kerültek terítékre, Brüsszel szerint a választók rosszul döntöttek, a demokráciával ugyanis a baloldali erőket azonosítják. Dániában novemberben előrehozott választás lesz. Látható, hogy az európai politikai közhangulat kezd szembefordulni a brüsszeli irányvonallal – hívta fel a figyelmet.

A kétnapos brüsszeli ülésen szó esik még Kínáról is – az ország szerepe azért érdekes, mert az unió rajta keresztül szerzi be a szankciók miatt kieső, valójában orosz energiát. A szintén témaként szereplő Ukrajna segélyezéséről Kovács Attila azt mondta, 

20 milliárd euró segélyt hagytak jóvá keleti szomszédunk számára, ebből néhány hete újabb ötmilliárdot folyósítottak, a napokban pedig egy 175 millió eurós csomagról döntöttek, ami a lelkesedés alábbhagyására utalt.

Az orosz–ukrán konfliktusnak szerinte egyértelműen vannak nyertesei, köztük Norvégia és az Egyesült Államok – az utóbbi esetében beleértve a fegyverszállításokat. Nekik ez a nemzeti érdekük, ami viszont felettébb érdekes, hogy Európa érdekét, a békét, senki nem képviseli – zárta gondolatait.

Kösz, nem – mondták a norvégok az európai gázársapka ötletére

Hatalmasat kaszálnak az energiaárakon észak krőzusai.

Nem lehet térdre kényszeríteni

Kovács István a VG kérdésére azt mondta, 

az orosz GDP csökkenésére csak becslések vannak, ennek mértékét korábban 13, most 4 százalék körülire teszik,

a fő kérdés, hogy a bruttó hazai termék csökkenése összefüggésben van-e a szankciókkal. Habár ezeket megsínylik, Európában a rövid távú túlélés is veszélybe kerül, míg Oroszországban hiába szenved veszteségeket az autóipar, lesz elegendő olcsó élelmiszer, üzemanyag és fűtés, míg nálunk mindhárom megléte veszélyben van. A GDP-csökkenés azért is törvényszerű, mert az ország háborús gazdaságra állt át – tette hozzá Kovács István. Rámutatott egyúttal, amikor Oroszország 2014-ben a Krímet bekebelezte, Európa akkor is szankciókat vetett ki olyan termékekre, köztük élelmiszerekre, amelyekből az orosz fél importra szorul. Oroszország ezt csak rövid távon érezte meg, hazai kapacitásokkal és keletről pótolta a hiányt, az európai és a magyar cégek azonban piacokat vesztettek, bevételtől estek el. Egy ekkora országot rövid és hosszú távon is nehéz szankcionálni, mivel geopolitikai adottságából és történelméből eredően mindig tud majd forrásokat találni.

 Nem kellenek új gázvezetékek sem Kína felé, amíg kevesebb eladásból nagyobb hasznot érnek el. 

A szankciókra vonatkozóan nincs pozitív példa, nem beszélve arról, hogy hatástanulmányok hiányában kezdték alkalmazni őket. Iránt sem rengetné meg semmilyen újabb intézkedés.

A főbb megállapítások tehát: az LNG-re nincs szankció, ekkora országot nem lehet lenyomni.