A Horvát Statisztikai Hivatal nemrég tette közzé legfrissebb kimutatásait, amelyek a többi között az országban működő kikötők forgalmát is részletezik. Az adatok alapján az adriai dokkokba tavaly több mint 342,7 ezer hajó érkezett, ami 10,4 százalékkal haladja meg a 2021-es számokat.
A hajók többsége utasszállító volt, összesen csaknem 34 millió utast szállítottak. A legnagyobb személyforgalmat Split kikötője bonyolította le, ott 2022-ben 4,1 millió utas fordult meg, ez 14,5 százalékos növekedés egy év alatt. A második legforgalmasabb rév Zárában (Zadar) volt, ott 2,5 millió utas szállt hajóra vagy partra, ami 15,7 százalékos emelkedés 2021-hez képest. A két kikötő utasforgalmát elsősorban a dalmát szigetvilágba látogató turisták teszik ki. Ezekből a városokból indul ugyanis a legtöbb komp. Ezért nem meglepő, hogy az ország legnagyobb, ám kompforgalmat nem bonyolító kikötője, Rijeka (Fiume) csupán 110 ezer utast fogadott tavaly, ezzel pedig nem fér be a top 10-be sem. Ugyanez viszont nem mondható el az áruszállításról.
LNG, kőolaj és gabona
A Magyar Királyság egykori egyetlen kikötővárosa az elmúlt évben 16 millió tonna árut mozgatott meg, ami 6,3 százalékos növekedés az előző évhez képest. A forgalom zömét, mintegy 8 millió tonnányi árut a kikötő Krk szigeti termináljai bonyolították le, itt történik ugyanis a cseppfolyós gáz, az LNG lefejtése, de a kőolajszállítók is itt horgonyoznak. Ezenkívül jelentősen, mintegy 3 százalékkal nőtt a száraz, ömlesztett áruk forgalma is, ezekből 5,6 millió tonnát mozgattak meg.
Ugyanakkor a konténeres áruszállítás volumene csökkent,
2022-ben mindössze 2,4 millió tonnányi konténer fordult meg Rijekában.
De nem csak az észak-adriai logisztikai csomópont forgalma emelkedett. Hasonló tendencia figyelhető meg délen, az elmúlt években átlagosan 3 millió tonna árut fogadó Ploce kikötőjében is, ahol tavaly 17,3 százalékkal nőtt a forgalom. A Novi List című lap szerint a jelentős forgalomnövekedés hátterében az orosz–ukrán háború áll, hiszen megnőtt az igény a néhány évvel ezelőtt kialakított krki terminál kőolaj- és a földgázkapacitásaira, ráadásul Rijeka lett az ukrán gabona egyik fő exportútvonala.
A folyami kikötőkben nem rózsás a helyzet
Annak ellenére, hogy Horvátország Európa egyik legjelentősebb folyami útvonala, a Duna mentén fekszik, az édesvízi hajózás az országban nem túl fejlett. Négy folyami kikötője közül kettő a Száván, egy a Dráván, egy pedig a Dunán található. Ezek közül hagyományosan a szávai hajópihenők bonyolítják le a legkisebb forgalmat, ez tavaly sem volt másként, hiszen összesen 54 ezer tonna áru fordult meg bennük, ami hozzávetőlegesen megfelel a sokéves átlagnak. Az eszéki kikötő azonban tavaly rendkívül rossz évet zárt. A Dráva alacsony vízállása miatt egész nyáron megközelíthetetlen volt, ezért alig 120 ezer tonnányi szemes termény tudott keresztüláramlani rajta. Ez 41 százalékkal kevesebb, mint 2021-ben.
Az ország egyedüli megbízható, egész évben gondtalanul üzemelő folyami rakodóhelye Vukováron van.
A dunai kikötőn keresztül az előző évekhez hasonlóan tavaly is 1,6 millió tonna árut szállítottak, ráadásul 90 százalékban exportra.
