Előállt bolygóvédő tervével a kormány

Az Európai Bizottság 2016. novemberében hozta nyilvánosságra a Téli energia csomagot (Energy Winter Package), ami több új klíma- és energiapolitikai szabályozási javaslat mellett Nemzeti Energia- és Klímaterv kidolgozását kérte a tagállamoktól, egységes módszertan alkalmazása mellett, egységes tartalommal.

Az Európai Tanács által 2014 októberében elfogadott uniós éghajlat- és energiapolitikai keret legalább 40 százalékos csökkentést irányoz elő uniós szinten az üvegházhatású gázok kibocsátásában 2030-ig, 1990-hez képest.

Magyarország a bruttó kibocsátás minimum 52 százalékos csökkentését tervezi 2050-ig, megjegyezve, hogy a preferált csökkentési érték 85 százalék 1990-hez képest, amennyiben ezt az ország gazdasági lehetőségei lehetővé teszik.

Magyarország a megújuló energiaforrások bruttó végső energiafogyasztáson belüli 20 százalékos részarányának elérését tűzi ki célul 2030-ra. A megújuló energiaforrások felhasználásának részaránya 2016-ban a fűtési és hűtési célú energiafogyasztáson belül 20,76, a villamosenergia-fogyasztáson belül 7,2, a közlekedési energiafogyasztáson belül 7,44 százalék volt.

Az előrejelzések szerint 2030-ra a megújuló alapú villamosenergia-termelő egységek beépített teljesítőképessége meghaladja a 4600 megawattot, amelyből több mint 4000 megawattot a napelemek tesznek ki. A megújuló forrásból származó villamosenergia-mennyiség 2030-ban várhatóan meghaladja a 6500 gigawattórát, amelynek csaknem 70 százalékát napelemek biztosítják. A megújuló energia hasznosításának részaránya a prognózis alapján 2030-ban a bruttó végső villamosenergia-fogyasztás 12,8 százalékát teszi majd ki.

A közlekedési szektorban a megújuló energia felhasználásának részaránya 8,1 százalék lehet 2030-ban.

A meglévő szakpolitikai intézkedések mellett ugyan a távhőtermelés 2015 és 2030 között 8 százalékkal csökkenhet, de a megújuló- és hulladékalapú távhőtermelés részarányának megduplázódása várható, részaránya 2030-ra elérheti a 28 százalékot. Az új szakpolitikai intézkedések végrehajtásának eredményeként a változás sokkal jelentősebb lehet, az előrejelzés szerint a távhőigény 2015 és 2030 között 20 százalékkal eshet vissza, a megújuló és hulladék alapú távhőtermelés együttes részaránya pedig elérheti a 60 százalékot.

A meglévő szakpolitikai intézkedések mellett a végső energiafogyasztás 2015 és 2030 között az előrejelzés alapján 14 százalékkal nőhet,

ez az ipari termelés bővüléséből, valamint a jövedelem emelkedése miatti magasabb üzemanyag-fogyasztásból ered, a lakosság esetében ugyanakkor a nem üzemanyagcélú energiafelhasználás csökkenése vetíthető előre. A végfogyasztói energiamixben a villamos energia és az olajtermékek súlyának növekedése várható, míg a többi energiahordozó részaránya mérséklődik.

A dokumentum szerint Magyarország földrajzi adottságai, valamint a hagyományos energiahordozók versenyképesen és klímabarát módon hasznosítható készleteinek hiánya miatt az ellátásbiztonság hosszú távú fenntartása elsőbbséget élvez.

Ezért a villamosenergia-ellátást egy biztonságosan rendelkezésre álló és a lehető legalacsonyabb árú energiahordozókra alapozott villamosenergia-mixre kell építeni. Az ellátásbiztonság szavatolásában és a villamosenergia-szektor dekarbonizációjában kulcsszerepet tölt be az atomenergia, a megújuló energia fokozódó térnyerése, valamint az európai villamosenergia-rendszerhez való kapcsolódás.

Nemzeti célkitűzés a földgázpiaci ellátásbiztonság további növelése is, ami további útvonal- és forrásdiverzifikációval, valamint hatékonyabb gázfelhasználással érhető el.

A villamosenergia-rendszer összeköttetésére vonatkozó uniós célszámot Magyarország már most jelentősen meghaladja, ezért a kormány nem tartja szükségesnek új, számszerűsített célkitűzés megfogalmazását. Ugyanakkor a határkeresztező kapacitások bővítése indokolt, mert a szomszédos országokkal összekötött energiahálózat javítja a hazai ellátás biztonságát – olvasható a tervezetben.