Az európai Green Deal céljai, vagyis a klímavédelmi intézkedések nemhogy visszafognák a gazdasági növekedést, hanem egyenesen támogatják a bővülését – mondta a Világgazdaságnak az Európai Bizottsághoz (EB) közel álló forrás. Az EB szerint a középtávú, 2030-ig elérendő klímacélokhoz az EU 2018-as GDP-jének 1,5 százalékát kitevő összegre, vagyis mintegy 260 milliárd euróra, azaz mai áron mintegy 85,5 ezermilliárd forintnyi – közösségi és magánszektorból érkező – többletforrásra lenne szükség.
Bár a klímacélok megvalósítását kivétel nélkül fontosnak tartják a tagországok, finanszírozásának a technikai részleteiről egyelőre nincs megállapodás. Orbán Viktor miniszterelnök korábban 50 ezermilliárd forintban jelölte meg azt az összeget, amelyre a következő harminc évben szükség lehet Magyarország klímasemlegességének eléréséhez.
A Világgazdaság kalkulációja szerint 2020 és 2050 között évente átlagosan a GDP 1,5 százalékát kellene e célra költeni, ez azonban nem lenne kidobott összeg: a beruházások élénkítenék a gazdaságot, és javíthatják a versenyképességet is, különösen az infrastruktúra-fejlesztések.
Ursula von der Leyen, az EB elnöke szerint az európai Green Deal lehet a kontinens új gazdasági növekedési stratégiája, hiszen a program összességében támogathatja a GDP növekedését, de persze újra kell gondolni hozzá az élet számos területét, köztük a fogyasztási szokásokat, a munka és termelés világát. Bár a magyar hatóságok a klímacélok elérésének várható hatásairól eddig nem publikáltak adatokat, Áder János köztársasági elnök tavaly szeptemberben a Közgazdász Vándorgyűlésen 2 százalékosra tette az intézkedések GDP-növelő hatását.
A teljes cikket a Világgazdaság hétfői számában olvashatja!
