BUX 51,268.65
+1.07%
BUMIX 4,277.37
-0.33%
+1.88%
OTP 17,580
+1.71%
KPACK 9,000
-1.64%
0.00%
0.00%
+0.26%
+1.68%
ZWACK 16,700
0.00%
0.00%
ANY 1,560
0.00%
RABA 1,350
-1.10%
0.00%
0.00%
+0.59%
-2.69%
-1.32%
+0.47%
-3.64%
+0.77%
OTT1 149.2
0.00%
-0.83%
MOL 2,456
+0.90%
+6.54%
ALTEO 1,760
+2.92%
-2.44%
0.00%
EHEP 1,740
-1.42%
0.00%
-1.11%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.27%
-0.59%
-3.88%
0.00%
SunDell 38,800
0.00%
+2.50%
-0.44%
+3.05%
+5.65%
-1.54%
NUTEX 16.18
0.00%
Forrás
RND Solutions
Zöldgazdaság

Támogatja a növekedést a klímaprogram

A karbon­sem­legességre fordítandó uniós források mellett a korábbi programok egy részét is erre a célra kellene fordítani az Európai Bizottság szerint, ráadásul a tagállamoknak is be kellene szállniuk a finanszírozásba.

Az európai Green Deal céljai, vagyis a klímavédelmi intézkedések nemhogy visszafognák a gazdasági növekedést, hanem egyenesen támogatják a GDP bővülését – mondta a Világgazdaságnak az Európai Bizottsághoz (EB) közel álló forrás. Az EB szerint a középtávú, 2030-ig elérendő klímacélokhoz az EU 2018-as GDP-jének 1,5 százalékát kitevő összegre, vagyis mintegy 260 milliárd euróra, azaz mai áron mintegy 85,5 ezermilliárd forintnyi – közösségi és magánszektorból érkező – többletforrásra lenne szükség.

Bár a klímacélok megvalósítását kivétel nélkül fontosnak tartják a tagországok, finanszírozásának a technikai részleteiről egyelőre nincs megállapodás. Orbán Viktor miniszterelnök korábban 50 ezermilliárd forintban jelölte meg azt az összeget, amelyre a következő harminc évben szükség lehet Magyarország klímasemlegességének eléréséhez.

Fotó: H. Szabó Sándor / MTI

A Világgazdaság kalkulációja szerint 2020 és 2050 között évente átlagosan a GDP 1,5 százalékát kellene e célra költeni, ez azonban nem lenne kidobott összeg: a beruházások élénkítenék a gazdaságot, és javíthatják a versenyképességet is, különösen az infrastruktúra-fejlesztések.

Ursula von der Leyen, az EB elnöke szerint az európai Green Deal lehet a kontinens új gazdasági növekedési stratégiája, hiszen a program összességében támogathatja a GDP növekedését, de persze újra kell gondolni hozzá az élet számos területét, köztük a fogyasztási szokásokat, a munka és termelés világát. Bár a magyar hatóságok a klímacélok elérésének várható hatásairól eddig nem publikáltak adatokat, Áder János köztársasági elnök tavaly szeptemberben a Közgazdász Vándorgyűlésen 2 százalékosra tette az intézkedések GDP-növelő hatását.

A teljes cikket a Világgazdaság hétfői számában olvashatja!

Kapcsolódó cikkek