Zöldgazdaság

A ruhaipar célja, hogy ritkábban mossunk

A szintetikus ruhák mosásakor káros mikroműanyag szabadul fel. A márkák egy innovatív ötlettel terelnék a fogyasztókat környezetkímélőbb irányba.

A szintetikus ruhák mosásakor káros mikroműanyagok szabadulnak fel. Ezért a nagyobb ruházati márkák a jövőben más irányba terelhetik a fogyasztók mosási szokásait, odafigyelve a környezetvédelmi aggályokra – írta meg az Origo a Voguebusiness cikke alapján.

Fotó: Getty Images

A Nemzetközi Természetvédelmi Egyesület szerint a szintetikus ruhák a globális ruházati ipar éves műanyag szál fogyasztásának 60 százalékát és az óceán mikrohullámú műanyagszennyezésének 35 százalékát teszik ki.

A ruhák kimosása évente félmillió tonna primer mikroműanyag kibocsátásához járul hozzá.

Vita tárgya, hogy a ruházati márkáknak vagy a vásárlóknak van-e inkább felelősségük a probléma megoldásában. De a fenntarthatósággal foglalkozó szakértők szerint a valószínű megoldás mindkét fél támogatását igényli. A szintetikus ruhák mindig bocsátanak ki mikroműanyagot, de az emberek mosási szokásainak apróbb változásai – például a mikroszál-szűrők használata – minimalizálhatják a csatornákba jutó szennyezés mennyiséget. Szakértők szerint a ruházati márkáknak kulcsfontosságú szerepük van a fogyasztók oktatásában a mosógépek optimális használatára vonatkozóan, beleértve a csökkentett idejű centrifugálási ciklusokat és a mikroszál-szűrők használatát.

A hosszabb távú elkötelezettség azonban magában foglalhatja a szintetikus ruhák gyártásának fokozatos megszüntetését és a műanyaghulladékot minimalizáló ruhatervezés népszerűsítését.

A ruházati márkáknak arra kell oktatniuk a vásárlóikat, hogy a ruhákat a lehető legkisebb környezetterhelő hatással tisztítsák

– mondta Charlotte Turner, az Eco-Age divattanácsadó fenntartható divat- és textilipari vezetője. Az elmúlt években olyan globális márkák, mint a Patagonia, a Sweaty Betty és a Finisterre, ezt a fogyasztónak számára értékesített különleges megoldások, például a Guppyfriend mosótáska értékesítésével tették. A német Alexander Nolte és Oliver Spies úgy tervezték a Guppyfriend-et, hogy

az otthoni mosási ciklusok során felszabaduló mikroszálakat felfogja.

A fogyasztók a szintetikus ruhadarabjaikat ebbe a hálózsák-szerű táskába helyezik, majd így teszik be a mosógépbe. A szorosan szőtt háló lehetővé teszi a ruhák tisztítását vízben és mosószerben a víz átjutásával, miközben megakadályozza a mikroműanyag-szálak kijutását. A szálak a táska tetején gyűlnek össze, amit egy zárt edényben kell elhelyezni, nehogy kikerüljenek a környezetbe. A táska legalább 50 mosásig kitart, ezt követően újrahasznosítható.

https://www.youtube.com/watch?v=tRgzYxb6aHM

A 24,90 fontba (9855 forintba) kerülő táska átlagosan 79 százalékkal csökkenti a szálak törését a részben szintetikus ruhák és

86 százalékkal a teljesen szintetikus textíliák esetében, de nem tudja megállítani a teljes elszabaduló mennyiséget.

Ehhez a ruházati márkáknak olyan szöveteket és bevonatokat kéne választaniuk, amelyek lényegesen kevesebb mikroműanyag szálat képesek elengedni. A tanácsok kettős célt szolgálnak: meghosszabbítják a ruházat élettartamát, és megvédik a szövetet. A 2018. évi Pulse of the Fashion Industry Global Fashion Agenda és a Boston Consulting Group jelentése szerint

A ruházat élettartamának kilenc hónappal történő meghosszabbítása 20-30 százalékkal csökkenti annak teljes szén-, víz- és hulladéklábnyomát.

 

divatipar ruházati piac
Kapcsolódó cikkek