A nagy AI-sztori: megéri, ha helyettünk beszél a mesterséges intelligencia?
A mesterséges intelligencia mára nemcsak a háttérfolyamatokban vagy az elemzések szintjén jelent meg, hanem egyre látványosabban beteszi a lábát a nyilvános kommunikációba is. A kérdés azonban nem technológiai, hanem nagyon is emberi: mit veszítünk el közben, és mit nyerhetünk vele? A nagy AI-sztori vendége ezúttal dr. Németh Zoltán, retorikai és kommunikációs szakértő volt, aki saját gyakorlati tapasztalatain keresztül mutatta meg, hogyan használható – és hol veszélyes – az MI a beszédírás és a prezentációk világában. A podcast állandó vendége Aczél Petra kommunikációkutató, a Széchenyi István Egyetem professzora.
A nagy AI-sztori legújabb epizódját itt tekinthetik meg:
Nagy ára van a sablonosságnak
A beszélgetés alapja az volt, hogy az MI nem kiváltja, hanem felgyorsítja a kommunikáció előkészítését. Egy felső vezetői beszéd vagy díjátadó megszólalás esetében az algoritmus képes több stílusváltozatot, vázlatot vagy metaforikus keretet adni – de ezek önmagukban üresek maradnak, ha nincs mögöttük személyes tapasztalat és érzelmi jelenlét.
Dr. Németh Zoltán szerint az egyik legfontosabb félreértés a mesterséges intelligencia használatával kapcsolatban az, hogy sokan kész szöveget várnak tőle:
Az AI nem beszédet ír. Vázlatot ad, keretet ad, nyersanyagot ad – a beszédet az ember rakja össze
– fogalmazott. Tapasztalata szerint azok a megszólalások működnek, ahol az algoritmus csak kiindulópont, nem végállomás. Ha ez a köztes emberi munka elmarad, annak gyorsan megvan az ára. „Egy idő után minden AI-szöveg ugyanúgy kezd hangzani. Tökéletesen korrekt, de teljesen személytelen” – mondta. Ez különösen veszélyes a nyilvános kommunikációban, ahol a közönség nem információt, hanem jelenlétet keres.
Aczél Petra szerint az MI pontosan azt erősíti fel, ami eddig is probléma volt: „A nagyvállalati nyelv eleve hajlamos arra, hogy kockázatkerülő és steril legyen. Az AI ezt nem kijavítja, hanem felnagyítja”. Szerinte a probléma nem az egyszerűsítés, hanem az elsilányítás, ugyanis „az egyszerűség akkor érték, ha megértésből fakad. Ha nem értjük az anyagot, csak leegyszerűsítjük, abból nem tisztaság, hanem üresség lesz”. Az AI ebben könyörtelen tükör: megmutatja, mennyire értjük valójában azt, amiről beszélni akarunk.
Eljöhet az AI-szónokok kora?
A beszélgetés egyik visszatérő témája volt az MI-influenszerek és -szónokok jelensége: mi történik akkor, ha nem hús-vér ember, hanem AI-szónokok lépnek a színpadra. A válasz egyértelműen nem technológiai volt. „A beszéd nem csak hang és szöveg. Test, tér, jelenlét” – mondta dr. Németh Zoltán. Ezek olyan biológiai és érzelmi hatások, amelyeket egy algoritmus egyelőre nem tud reprodukálni.
Aczél Petra szerint épp ezért paradox módon az AI térnyerése felértékelheti az emberi megszólalást. „A hitelesség kézműves munka lesz. Ritkább, de értékesebb.”
Részletek a beszélgetés tartalmából:
- Az MI szerepe a beszédírásban és prezentációkészítésben (01:50)
- Hol kezdődik a veszély? (05:30)
- A sablonosság felismerhetősége (09:20)
- Vállalati kommunikáció és az emberi hang eltűnése (14:30)
- Egyszerűsítés vagy minőségromlás? (18:30)
- Lehet hiteles egy teljesen MI által írt beszéd? (26:30)
- Mi történne, ha MI-szónokok lépnének a színpadra? (33:00)
- Az emberi jelenlét biológiai és érzelmi határai (38:40)
A korábbi podcastjeinket itt hallgathatják meg.
