Németország nyolcvan évvel a második világháború után Európa legerősebb hadseregét építi – és most Trumpnak könyörög a félelmetes rakétákért
Egyre több jel utal arra, hogy véget ért a második világháború óta fennálló világrend, amelyben szokatlan válaszok születnek. Kína felemelkedése, az orosz–ukrán háború, illetve Donald Trump külpolitikai törekvései miatt folyamatosan gyengülnek a transzatlanti kapcsolatok. Ennek a gazdaságban és a vámháború mellett a védelempolikában van leginkább látványos következménye, Európának ugyanis önálló szereplőként kell magát meghatároznia. Németország pedig ismét a katalizátora lehet a folyamatnak, amelynek végén Európa legerősebb hadseregét építheti fel néhány éven belül.
Németország nyolcvan évvel a második világháború után Európa legerősebb hadseregét építi – most Trumpnak könyörög a félelmetes rakétákért
Pedig a második világháború után teljes egyetértés volt a tengerentúlon és Európában, hogy soha nem fordulhat elő, ami a világégéshez vezetett. Így Németország sohasem nyerheti vissza katonai erejét, helyette az Amerikai Egyesült Államok szavatolta Európa biztonságát. Azonban ma már ennek vége, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy éppen most készül egy nagy fegyvervásárlásra Németország.
Miután az Egyesült Államok lemondta a Tomahawk rakéták németországi telepítésére vonatkozó terveit, a német kormány állítólag az Egyesült Államokhoz kíván fordulni ezeknek a cirkálórakétáknak a megvásárlása érdekében.
A kormány abban reménykedik, hogy ráveszi az amerikai kormányt, hogy adja el a fegyvereket a hozzájuk tartozó földi telepítésű Typhon rakétaindító rendszerrel együtt
– jelentette vasárnap a Financial Times bennfentesekre hivatkozva, amiről a Die Presse is beszámolt. Boris Pistorius német védelmi miniszter Washingtonba utazik, hogy lobbizzon a nagy hatótávolságú rakétarendszerek megvásárlásáért. Németország tavaly júliusban hivatalos kérelmet nyújtott be a Typhon rendszer megvásárlására. Az újság szerint az Egyesült Államok a mai napig nem válaszolt.
Pistorius amerikai látogatása azonban attól függ, hogy sikerül-e megszerveznie egy találkozót amerikai kollégájával, Pete Hegsethszel.
Ez nem tekinthető biztosnak, ami a Donald Trump amerikai elnök és Friedrich Merz német kancellár közötti, az iráni atomalku miatt romló kapcsolatokra vezethető vissza.
Miután az Egyesült Államok visszautasította a Tomahawk rakéták telepítését, Pistorius a védelmi képességekben mutatkozó hiányosságról beszélt. Szerinte meg kell vizsgálni, hogyan lehetne ezt a hiányt betölteni. A cirkálórakéták átmeneti megoldásnak számítanak, amíg Európa ki nem fejleszti a saját rendszereit – a Tomahawk egy nagy hatótávolságú cirkálórakéta. A megállapodás esélyét azonban csökkenti, hogy az Egyesült Államok védelmi minisztériuma februárban bejelentette: hétéves szerződést írt alá a Raytheon védelmi beszállítóval a termelés bővítésére, miután az amerikai készletek jócskán megcsappantak az Iránnal folytatott háború miatt.
Így tenné Európa legerősebb hadseregévé a németet Merz
A népszűségmutatókban igencsak rosszul álló Friedrich Merz egy éve lépett hivatalba, az egyik legnagyobb vállalása az volt, hogy Európa legerősebb hadseregét építi fel. Ez azonban óriási feladat, még akkor is, ha Németország tervei között az is szerepel, hogy GDP-je 5 százalékát a fegyveres erőkre költi.
A jelenlegi 2 százalékos kiadás 85 milliárd eurót jelent, de az 5 százalékos cél elérésével Németország már több mint évi 200 milliárd eurót költene védelemre.
Ennek egyik legfontosabb gátja volt sokáig az adósságfék, amelyet tavaly elengedett az új kormány, hogy a gazdaságot modernizálja. A modernizáció azonban nemcsak infrastrukturalis fejlsztéseket, hanem a védelmi ipart is megcélozza. Ennek jegyében 2027-re már 105,8 milliárd euróra emelkedik a védelmi képességekre szánt összeg.
Friedrich Merz kancellár sajtótájékoztatóján ezt azzal támasztotta alá, hogy „az elmúlt év fejleményei, köztük az iráni események az utóbbi hónapokban megmutatták, mennyire fontos a védelmi képességeinkbe történő beruházás”. A külön védelmi alapot és az Ukrajnának szánt forrásokat is beleszámítva a teljes védelmi kiadás 2027-ben eléri a 144,9 milliárd eurót. Ez, más állami védelmi kiadásokkal együtt, 2027-ben a GDP 3,1 százalékának megfelelő összkiadást jelent, összhangban a NATO felé tett vállalásokkal. Ez az arány 2030-ra várhatóan eléri a GDP 3,7 százalékát.
Közel négyszázmilliárd eurót tervez elkölteni védelemre Németország
A teljes kiadás azonban vélhetően ennél is nagyobb lehet. A Politico tavaly októberben szerezte meg azt a 39 oldalas dokumentumot, amely ugyan a Bundeswehr 2026-os költségvetésében részletezett fegyvervásárlásokat tartalmazta, de sok esetben hosszabb távú vásárlásokról van szó, amelyekre nincs egyértelmű időkeret.
A brüsszeli lap által látott, 39 oldalas lista 377 milliárd euró értékű beszerzéseket foglalt össze szárazföldön, levegőben, tengeren, űrben és a kibertérben. Csak 2026-ban 320 új fegyver- és felszerelésprojektet kíván indítani.
Ezek közül 178-nak van megnevezett vállalkozója. A többi továbbra is „nyitott”, ami azt jelzi, hogy a Bundeswehr modernizációs tervének nagy része még a tervezőasztalon van. A pályázatokon a német vállalatok dominálnak (messze a legnagyobb nyertes a Rheinmetall), mintegy 160 projekttel, amelyek értéke körülbelül 182 milliárd euró, és hazai cégekhez kapcsolódnak.
A dokumentum összesen 687 Puma gyalogsági harcjármű szállítását irányozza elő 2035-ig, ebből
- 662 harci változat és
- 25 járművezető-képző jármű.
A légvédelem terén a Bundeswehr 561 Skyranger 30 rövid hatótávolságú toronyrendszert szándékozik beszerezni drónok elleni és rövid hatótávolságú védelemre – ez a program is teljes egészében a Rheinmetall vezetése alatt áll. Ehhez még több millió gránát és puskatöltény is társul. Emellett a katonai kívánságlistán a drónok is egyre nagyobb teret nyernek.
