Az elmúlt időszakban a hazai malmok keresték a búzát, de ez lefutott, most csend van a piacon – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. Ennek a nyugalomnak az az oka, hogy az exportpiacok még nem indultak be, de a GOSZ-elnök szerint ebben az időszakban ez nem szokatlan. Ilyenkor ugyanis a Nyugat-Európában még folyó aratás végéig kivárnak a piaci szereplők. A globális piacon a 758 millió tonnásra becsült felhasználást meghaladó termés várhatóan az árcsökkenés irányába hat, és ez volt érezhető augusztusban Magyarországon,
amikor a fizikai piacon tonnánként átlagosan 48,6 ezer forintot adtak az étkezési búzáért.
A tavalyinál várhatóan 12 százalékkal nagyobb lesz az európai termés, ami nem jó hír az exportőröknek, de a szakértők szerint a hagyományosnak mondható magyar exportpiacokon (ilyen az olasz, az osztrák és a román) fennmaradhat a kereslet, mivel az idei búzatermés fehérje- és sikértartalma jó. A harmadik legnagyobb búzaimportőrnek számító Romániában pedig az általában jellemző európai termésnövekedéssel ellentétben 5 százalékkal kevesebb búza termett.
Az őszi vetéseket idén nem akadályozta az időjárás, és a napraforgó betakarítása is időben megkezdődött. A GOSZ kifejezetten jó termésre számít, figyelembe véve azt is, hogy a magyarországi, hektáronként 3 tonna körüli hozamok ennél a növénynél világszintet képviselnek. Az elmúlt évben hektáronként 2,97 tonna volt az átlag, és az agrártárca termésbecslése szerint az idén is hasonló lesz,
a minisztérium ugyanis a tavalyinál 7 százalékkal kisebb termést vár, az előző évinél 7 százalékkal kisebb területről.
A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható
