Nehezen vásárolnak most a malmok megfelelő, jó minőségű búzát a piacon, az árak a tonnánkénti 60 ezer forintot is elérik, helyenként pedig már meghaladják – értesült gabonakereskedői forrásokból a Világgazdaság. Ez az aratás kezdete óta 20 százalékos áremelkedésnek felel meg.
Búzából a hazai szükséglet nőni fog, keményítőgyártásra ebben a szezonban 240-250 ezer tonna alapanyagigénnyel számolunk, míg az előző szezonban ez csupán 80 ezer tonna volt
– mondta lapunknak Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének (Gabonaszövetség) főtitkára. A malomipar évi 1,3 millió tonna búzát vásárol fel – ebben már a lisztexporthoz szükséges mennyiség is benne van –, takarmánycélokra 1,6-1,7 millió tonna, vetőmagra 300 ezer tonna a belföldi igény.
Ez összesen 3,2-3,3 millió tonna, miközben az össztermés az agrártárca szerint 4,7 millió tonna volt az idén. A külpiaci kereslet is árfelhajtó hatású, mert a búzát és az árpát is viszik exportra.
„A világgal kell versenyeznünk a búzáért” – mondta a Világgazdaságnak Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója, megerősítve, hogy az exportőrök is veszik a hazai búzát. A világpiaci ármozgások miatt a malmok egyre drágábban tudnak vásárolni, ami Lakatos Zoltán szerint azt jelenti, hogy nem lesz elég a szeptemberi 2-3 forintos lisztáremelés, még az idén tovább kell növelniük átadási áraikat. A búzával kapcsolatos árvárakozások azért is voltak visszafogottabbak, mert néhány hónapja még rekordközeli kukoricaterméssel kalkuláltak a piaci szereplők. Akkor azt gondolták, hogy a tengeri ára alacsonyabban marad, ami magával húzza a takarmánybúza árát is, a búzapiacon pedig szétválik a malmi és a takarmányminőség. A kukoricatermés azonban elmarad a várakozásoktól, az ára pedig már 50 ezer forintig emelkedett, ezért emellett nem lehet olcsó a búza sem.
Az Európai Bizottság jelentése szerint az búzatermelése 274,3 millió tonna lesz, 6,8 százalékkal elmarad az elmúlt évi mennyiségtől, 2,6 százalékkal pedig az utóbbi öt év átlagától. Ebben elsősorban a szárazság és a szokásos értékeket 2-3 Celsius-fokkal meghaladó átlagos napi hőmérséklet játszott szerepet. A legnagyobb terméscsökkenés Franciaországban várható, ahol 9 százalékkal, 7 millió tonnával kisebb a hozam.
