Trump Szabadság Projektje áttörte a blokádot: átjutott a Maersk hajója a Hormuzi-szoroson

A Maersk dán hajózási óriás egyik kereskedelmi hajója sikeresen áthaladt a Hormuzi-szoroson amerikai katonai védelem mellett. „Az Alliance Fairfax nevű, amerikai zászló alatt közlekedő hajó, amelyet a Maersk Line Limited (MLL) leányvállalata, a Farrell Lines üzemeltet, hétfőn incidens nélkül teljesítette az utat" – idézte a cég közleményét a CNBC. A hajó teljes legénysége biztonságban van, senki sem sérült meg.

Trump Szabadság Projektjét megkezdte végrehajtani az amerikai haditengerészet

A Maersk szerint a hajó az iráni háború kitörése, azaz február 28-a óta vesztegelt a tengeren.

Donald Trump elnök vasárnap meghirdette a Szabadság Projekt nevű kezdeményezését, amelynek célja, hogy kiszabadítsák azokat a hajókat, amelyek a Hormuzi-szoros lezárása miatt a Perzsa-öbölben rekedtek. Az amerikai Középső Parancsnokság (CENTCOM) hétfőn a közösségi médiában azt közölte, hogy két amerikai zászló alatt közlekedő kereskedelmi hajó sikeresen áthaladt a Hormuzi-szoroson, hozzátéve, hogy az amerikai haditengerészet irányított rakétákkal felszerelt rombolói jelenleg is a térségben műveleteket folytatnak.

A CENTCOM közölte, hogy 15 ezer katonával, több mint száz, szárazföldi bázisra vagy hordozóhajókra telepített repülőgéppel, valamint hadihajókkal és drónokkal támogatja a Hormuzi-szorosra vonatkozó új amerikai kezdeményezést.

Az Egyesült Államok és Irán közötti törékeny tűzszünet kedden a felbomlás szélére sodródott, miután iráni drónok és rakéták csapást mértek az Egyesült Arab Emírségekre, az amerikai kormányzat pedig azt közölte, hogy iráni hajókat süllyesztett el a szorosban.

Trump hétfőn a Fox Newsnak nyilatkozva arra figyelmeztetett, hogy Iránt eltörlik a Föld felszínéről, ha támadást indít az amerikai hajók ellen, amelyek a kereskedelmi forgalmat védik a szorosban.

Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter szerint a szorosban történt legutóbbi események egyértelművé teszik, hogy egy politikai válságra nincs katonai megoldás.

Hozzátette: „Miközben Pakisztán nagylelkű erőfeszítéseinek köszönhetően haladnak a tárgyalások, az Egyesült Államoknak óvakodnia kell attól, hogy rosszakarók ismét mocsárba rántsák vissza. Ugyanez igaz az Egyesült Arab Emírségekre is. A Szabadság Projekt valójában Zsákutca Projekt.”

Dél-Koreát lőtték, Amerika azonnal beavatkozott: tüzet nyitott az iráni hajókra

Donald Trump amerikai elnök közösségi oldalán megjelent bejegyzésében az incidenst követően arra biztatta Dél-Koreát, hogy csatlakozzon a Hormuzi-szoros védelmében indított amerikai művelethez – számolt be lapunk kedden.

A dél-koreai teherhajót ért károkat leszámítva egyéb veszteségek nincsenek. A szöuli külügyminisztérium korábban azt közölte, hogy tűz ütött ki hétfőn egy dél-koreai tengeri szállítmányozási vállalat panamai zászló alatt közlekedő vízi járművén a Hormuzi-szorosban. 

A lángok egy robbanást követően csaptak fel az éppen horgonyzó hajón a reggeli órákban. A 24 tagú legénységnek nem esett bántódása.

A Hormuzi-szoros jelentősége

A Hormuzi-szoros a világ egyik legkritikusabb szűk kereskedelmi keresztmetszete, amelyen keresztül naponta átlagosan 20 millió hordó olaj és olajtermék halad át – ez a globális olajfogyasztás mintegy 20 százaléka. Emellett a világ cseppfolyósított földgáz- (LNG-) kereskedelmének kb. 20 százaléka is itt megy keresztül. De a szoros jelentősége messze túlmutat az energiahordozókon.

• A globális tengeri műtrágya-kereskedelem egyharmada halad át rajta. A Perzsa-öböl országai (Katar, Szaúd-Arábia, Bahrein) a nitrogénalapú műtrágyák (urea, ammónia) nagy exportőrei.
• Katar adja a világ héliumtermelésének 30-36 százalékát a földgázfeldolgozás melléktermékeként. A szoros lezárása miatt a termelés jelentősen visszaesett, ami már most hiányt okoz a félvezetőgyártásban, az MRI-készülékekben, a tudományos műszerekben és az űrkutatásban.
•  Emellett jelentős mennyiségű LPG, petrolkémiai alapanyagok és alumínium halad át a szoroson.

Alvajáróként sétál recesszióba a világ – még mindig nem mérte fel a piac az olajársokk hatását

Elemzők szerint a piacok még mindig nem veszik komolyan az iráni háború miatti olajársokk hatását, így a világgazdaságra hatalmas recesszió vár, amelybe „alvajáróként” sodródik bele. Bár a kőolaj ára 50 százalékkal megugrott a konfliktus kezdete óta, a tőzsdék minden esés után visszakapaszkodnak, ami arra utal, hogy a befektetők nem mérik fel helyesen a következményeket – mutatott rá a Világgazdaság.

A Goldman Sachs hétfői elemzésében emlékeztetett, hogy gyors ütemben apadnak a világ olaj- és olajtermékkészletei, és egyes termékpiacokon már most aggasztó hiánykockázatok látszanak.

A hiánnyal jár az áremelkedés, ami a globális gazdaság visszatérő kockázata, most azonban mégis kevesen kongatják a vészharangot. Közéjük tartozik Amrita Sen, az Energy Aspect adatelemző alapítója és piaci elemzési igazgatója.

„Ez számunkra a legnagyobb rejtély: szerintünk az olajárnak magasabbnak kellene lennie, a részvénypiacnak pedig sokkal, de sokkal gyengébbnek. Úgy gondolom, hogy alvajáróként sodródunk egy potenciálisan elég súlyos recesszióba” – nyilatkozta a CNBC-nek.