Lejtőre kerülhet az agrárfinanszírozás

Az agrárágazat nincs rossz kondícióban, az előző nyolc évben folyamatosan javult az eredménytermelő-képessége, de most – az inputanyagok árának elszállása miatt – 100-200 milliárd forgótőke hiányzik az agrárszereplők büdzséjéből – mondta a kerekasztal-beszélgetésen Hollósi Dávid, a Magyar Bankholding agrár- és élelmiszeripari ügyvezető igazgatója. Az ágazat likviditási helyzete ezzel együtt is jó, többtízmilliárd forintnyi kamattámogatott forrás még rendelkezésükre áll. 

Mivel a termékpályákon még nem tudták mindenütt teljes mértékben érvényesíteni a költségnövekedéseket, még további átvételiár-emelkedésekre lehet számítani, 

és ha ez a folyamat végigmegy, „az ágazat rendben lesz” – fogalmazott. 

Krisán László, KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint is van még annyi tartalék a rendszerben – vagyis kedvező kamatozású forrás a piaci szereplőknél – hogy képesek legyenek kibekkelni a következő egy-két nehéz évet. Az agrárfinanszírozás ezzel együtt lassulni fog – tette hozzá.

A múltnál nagyobb kérdés, és az agrárpiaci szereplőket jobban izgatja a jelen és a jövő – vetette fel Szabó István, az OTP Bank agrárágazati igazgatóságának vezetője. A mostani környezetet pedig az áremelkedések és az orosz-ukrán háború határozzák meg. Ezek hatásai már érezhetőek, az OTP-nél azt tapasztalták, hogy az első negyedévben a szokásosnál lényegesen intenzívebb volt az ügyfelek forgóeszköz-finanszírozási igénye. A bankszektornak pedig a jelen helyzetben meg van kötve a keze – mondta, a növekedési hitelprogram (nhp) kivezetését, és az emelkedő kamatokat említve. 

Az agrárügyfelek tőkeellátottsága ügyében pedig kevésbé látja rózsásnak a helyzetet, a termelők költségeinek növekedése még folytatódni fog, és az élelmiszerek ára tovább fog emelkedni, és komoly inflációs nyomást jelent.

Fel kell készülni a kétszámjegyű hitelkamatokra 

– jelentette ki. 

Nagy szívfájdalomként aposztrofálta, hogy most egy rossz időszakban vagyunk, miközben egy évvel ezelőtt még „rózsaszín felhők voltak az égen” mivel a kormányzat végre észrevette, hogy stratégiai és biztonsági szempontokat is figyelembe véve óriási kihívás az élelmiszerbiztonság megteremtése, amihez a mezőgazdaság és az élelmiszeripar intenzív fejlesztésére van szükség. Szabó István szerint így nem véletlen, hogy jelentős hazai költségvetési forrásokat biztosít a kabinet, amelyek nagy hányada beruházási célú. Az nhp kivezetése és a kedvezőtlen gazdasági környezet – elsősorban az építési költségek drasztikus megemelkedése – 

nagyon sok nyertes pályázót elbizonytalanított, így a tervezett beruházások egy része nem valósul meg. 

Hogy ez mekkora hányad lesz, azt most senki nem tudja megmondani – tette hozzá. A pályázatok önerejéhez szükséges hiteligény is csökkenni fog, a magasabb kamatok miatt az üzleti tervek megalapozottsága is több esetben válhat kétségessé, így a bankoknak most kicsit be kell húzni a kéziféket – fogalmazott. 

Aki az elmúlt, kedvező időszakot nem használta ki beruházásra, az nehéz helyzetbe került – mondta Ádám János, a Bonafarm Mezőgazdaság vezérigazgatója, hozzátéve, hogy ezekben az években elsősorban a kkv-k kerültek előtérbe a finanszírozás támogatásában, de a kedvező kamatkörnyezet a nagyvállalatoknak is előnyös volt. 

Az elmúlt jó évtized után nagy kérdés, milyen lesz a következő, de az biztos, hogy most nagy szükség van a bankszektorra. A mezőgazdaságra óriási fejlődés vár, ha azonban az MNB határozza meg a biodiverzitási célokat akkor baj van – utalt Kandrács Csaba MNB-alelnök előadására Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese. Az ágazati szereplők ugyanis a j évek ellenére sincsenek „eléggé kibélelve”, és most sokkal élesebb kérdés lett a fejlesztés, amikor a hatékonyság növelésével többet lehet megspórolni – magyarázta.