Elhúzódó, tartós inflációs problémával nézünk szembe, emiatt a monetáris politikának folytatnia kell a szigorítást – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a VG Bankszektor 2022 címmel tartott konferenciáján. A jegybankár szerint ma már egyre kevésbé van vita arról, hogy ez nem egy átmeneti inflációs időszak, arra kell készülni, hogy a monetáris ciklus is el fog húzódni. Hangsúlyozta, hogy a jegybanknak az agresszív, proaktív szakaszból egy fokozatos szakaszba kell átlépnie.
Rámutatott: azok a nagyon erős hatások, amelyek a világgazdaságot alakítják, gyorsan átgyűrűznek a fogyasztói árakba. Ez a folyamat a következő hónapokban folytatódik. Az éves átlagos 9 és 10 százalék között lehet, ez az európai országok középmezőnyében van.
Fennáll a veszélye a stagflációnak. Példaként mutatott rá, hogy Amerikában 7 alkalommal ugrott 5 százalék fölé az infláció, a 7 alkalomból 5-ször következett be. Egyelőre mindenki abban bízik, hogy puha földet érés következik, de szerinte a tapasztalatok azt mutatják, hogy ebből kemény földre zuhanás lehet.
Virág Barnabás szerint amennyiben nem történik olyan törésszerű változás, mint amit a Covid okozott, akkor az idei évet tekintve optimisták lehetünk.
A jegybank várakozása szerint az első negyedéves 8 százalék fölött lehet, emiatt az egész éves növekedés 4 százalékot meghaladóan alakulhat.
A válság alatt is nőtt Magyarország relatív fejlettsége
Hangsúlyozta, hogy hitelezési aktivitásban lényegesen jobb helyzetben van a bankszektor, mint 2009-es válság alatt. Ennek is köszönhető, hogy sikeresnek bizonyult a hazai válságkezelés, amelynek az alapja a hitelkiáramlás fenntartása volt. Európai összevetésben is kimagasló volt a hiteldinamika, több mint 20 százalékkal növekedett a hitelezés Magyarországon.
Ehhez az MNB nagyon aktív programjai is kellettek, több mint 11 ezer milliárdot juttatott a gazdaságba. A magyar gazdaságtörténetben először sikerült elérni, hogy eközben a relatív fejlettségünk még javult is, ezzel azon országok közé tartozunk, akik képesek voltak előrelépni a válság időszakában is.
Az egyensúlyokat kell helyreállítani
Mi az MNB-ben azt gondoljuk, hogy az egyensúlyok helyreállítását a költségvetéssel kell elkezdeni
– fogalmazott, hozzátéve, hogy ez segítheti a folyó fizetési mérleg egyensúlyának helyreállítását.
Virág Barnabás szerint három kockázati faktor határozza meg a magyar gazdaság megítélését. Az egyik egy külső, az a háború és annak nyomán kialakított szankciós politika. A másik az egyensúly helyreállítása, meg kell kezdeni az egyensúlyi pozíciók normalizálását, a harmadik pedig Magyarország és az EU közötti nézeteltérések rendezése.
A megtakarítóknak is lépni kell
Az a fő kérdés, hogy képesek vagyunk-e megvédeni a megtakarításokat – figyelmeztetett Virág Barnabás. Mindig az látszik, hogy a háztartási betétek kamata 2,5 százalékkal marad el attól, ami indokolt lenne.
Nem vagyok elégedett a lakossági betétek kamatszintjével
– mondta az MNB alelnöke, ez szerinte nem csak a bankok, a megtakarítók felelőssége is. Hangsúlyozta, hogy a megtakarítóknak is lépni kellene, különben reálveszteséget könyvelhetnek el.
Egy ilyen közegben 15-20 százalékos hitelbővülést fenntartani lehetetlen – mutatott rá az MNB alelnöke, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a vállalati hitelpiacon el kell kerülni a drasztikus hitelleépülést.
Célzott hosszabbításra lenne szükség a kamatsopnál
Az MNB alelnöke beszélt a kamatstopról is, amely 330 ezer szerződés adósát érinti. Ez rendszerszinten kezelhető kockázat, átlagosan alacsony a hátralévő futamidő és a fennálló tőketartozás.
Virág Barnabás szerint célzott hosszabbításra lenne szükség a kamatstop esetén, amely a legsérülékenyebb csoportokat érinti.
A zöldátállásnak folytatódnia kell, ez a fenntartható fejlődés alapja. Az MNB programjai révén elkötelezett, hogy ezt a folyamatos elősegítse. Ugyancsak fontos a jegybank számára a digitalizáció támogatása. 2020 márciusában adták ki a digitális ajánlásaikat, ez a folyamat zajlik tovább. Szerinte dicséret illeti a bankrendszert, az első lépéseket megtették, ugyanakkor hangsúlyozta, nem lehet a digitális beruházásokból visszavenni.
Aki nem képes a digitális átállást meglépni, az nem fogja tartani a lépést a versenytársakkal
– hangsúlyozta az MNB alelnöke.
