Október végéig a mezőgazdasági biztosítással foglalkozó társaságok 39,96 milliárd forintot fizettek ki az idei aszálykárokra, közel 8500 bejelentés nyomán. Az augusztusi, a kártérítések kifizetését, valamint a biztosítók kárrendezését gyorsítani hivatott kormányrendelet alapján 68 bejelentés érkezett, 138 millió forint kifizetés történt.
A nyári káreseményeket érzékelve a biztosítók felgyorsították a kárrendezési folyamataikat. Megnövelték kárszakértői és back office kapacitásaikat, például szabadságokat vontak vissza, vállalkozó kárszakértőket kértek fel, s a leginkább érintett területekre csoportosították át kárszakértőiket, akik magasabb jóváhagyási jogokat kaptak. Telefonos előszűrés után előrevették, videós kárrendezéssel gyorsították azoknak a bejelentéseknek a rendezését, ahol 80 százalék feletti kárról volt szó. Van olyan biztosító, amely szemle nélküli végleges kárrendezési folyamatot is kialakított.
A kifizetések nagyságrendjét érzékelteti, hogy tavaly ugyanezen időszak alatt az összes növénybiztosítási kárbejelentés száma hétezer körül volt, a kárösszeg pedig tízmilliárd forintot ért el, amiből majd nyolcmilliárd forintot tett ki a több mint négy és fél ezer jégkár.
Most csak az aszálykárok ennek négyszeresénél tartanak, és a továbbiakban még további 1,2 milliárd forintnyi kifizetésre lehet számítani.
Mezőgazdasági biztosítással a 24 Mabisz-tag biztosítóból csak négy foglalkozik országos lefedettséggel. Mellettük nyolc helyi kisbiztosító egyesület is jelen van. Ez is mutatja, hogy a mezőgazdaság nem túlzottan jövedelmező és nagy kockázatokkal járó ágazata a biztosításoknak.
Az idei ágazati adatok összegzése áprilisra várható, a tavalyi adatok alapján a biztosítók mezőgazdasági díjbevétele 2021-ben összesen 22 milliárd forint volt, vagyis csak az idei aszálykároknak alig több, mint a fele. Ebből a növénybiztosításoknál a díjfizetés 19,2 milliárd forintot tett ki, amiből mintegy 17,2 milliárd forint (a befizetések közel 90 százaléka) után kívánták a termelők igénybe venni az utólagos állami díjtámogatást. Csaknem 20 ezer termelő kötött díjtámogatott biztosítást.
A Mabisz által gyűjtött adatok szerint 9602 biztosítási szerződésben szerepel aszálykárra fedezet, mely 683 309 hektár termőterületre vonatkozik.
Magyarországon az agrárkárenyhítési rendszer ma négy pillérből áll: az első pillér az állami kárenyhítő alap, a második pillér a díjtámogatott mezőgazdasági biztosítás, a harmadik a jégkárelhárító rendszer, a negyedik pedig a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer. Ezek mellett lehet tisztán piaci alapú biztosítási szerződéseket is kötni. Az egységes kárenyhítő alapból csak azok a termelők jogosultak a megítélt juttatás teljes összegére, akik rendelkeznek a hozamérték legalább 50 százalékára vonatkozó, az adott növénykultúrára jellemző káreseményre kiterjedő mezőgazdasági biztosítási szerződéssel, amit díjtámogatott mezőgazdasági biztosítással is teljesíthetnek. Megfelelő biztosítás hiányában az egyébként járó kárenyhítő juttatásnak csak a felére jogosultak.
A díjtámogatott biztosítások rendszere 2012 óta működik, ennek keretében a mezőgazdasági biztosítások kötését uniós forrásokat is felhasználó díjtámogatással ösztönzik. A népszerűségét jól jellemzi, hogy tíz évvel ezelőtt még másfél milliárd forint alatt maradt ezeknek a biztosításoknak a teljes állománydíja. A Mabisz júniusi gyűjtése alapján idén 26,7 milliárd forint volt az állománydíj a díjtámogatotti körben. Az érdeklődéssel párhuzamosan nőtt a támogatások keretösszege is: az idei évre 14,3 milliárd forintra (13 milliárdról) emelkedett a kifizetések forrása. A gazdálkodók – a biztosított növénykultúrától, illetve a káreseményektől függően – háromféle konstrukció (A, B és C típusú biztosítási szerződések) közül választhatnak (Az A típusú úgynevezett csomagbiztosítás esetén nyolc meghatározott kárnem mindegyikére együttesen köthető biztosítás a hazánkban legnagyobb területen termesztett szántóföldi növénykultúrákra, valamint ültetvényekre. A B típusú biztosítás ültetvény- és zöldségkultúrákra köthető nyolc kárnemre, míg a C típusú biztosítás esetén a termelő a szántóföldi növénykultúráit biztosíthatja a nyolc kárnem közül egyre vagy többre.)
A gazdálkodók utólagosan visszakaphatják az idén kötött díjtámogatott mezőgazdasági növénybiztosításuk díjának maximum 70 százalékát. A keret túligénylése esetén a 70 százalékos maximális szint arányosan csökken. Biztosítási díjtámogatás csak a ténylegesen megfizetett biztosítási díj alapján nyújtható, ennek megtörténtét ellenőrzik a társaságok ezekben a napokban is.
A bejelentések alapján az aszálykárok tizenkét megyét érintettek különösen súlyosan. Szabolcs-Szatmár-Bereg kivételével valamennyi, a Dunától keletre fekvő megyét, valamint Fejért, Veszprémet és Győr-Moson-Sopront. Leginkább a kukoricát és a napraforgót, mellettük a búzát, árpát, repcét, tritikálét, szóját, valamint az almát, körtét, szilvát, szőlőt viselte meg a szárazság.
