Jó hírek érkeztek a Közel-Keletről: a globális gázpiacok pozitívan reagáltak, de a válságnak még koránt sincs vége
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA háborúban álló felek több mint két hónapja folytatnak feszült hangulatú tárgyalásokat a harcok berekesztéséről és a Hormuzi-szoros újranyitásáról. Donald Trump amerikai elnök vasárnap este, 80. születésnapján jelentette be, hogy egy ideiglenes keretmegállapodás 60 napot biztosít arra, hogy az iráni atomprogrammal kapcsolatos kérdések rendezésre kerüljenek. A fejleményekre a holland és brit földgázkontraktusok hétfő reggelre 5 százalékot estek.
Esnek a gázárak
A kedvező geopolitikai folyamatokra reagálva, az Intercontinental Exchange adatai szerint, az irányadó holland, július havi TTF-kontraktus a cikk írásának időpontjában 41,98 euróra csökkent megawattóránként, ami 10,25 százalékos negatív irányú napon belüli változást jelent. Ezzel egyidejűleg a brit következő havi földgázkontraktus 10,62 százalékot esett thermenként, így a cikk írásának időpontjában 100,02 pennyn állt.
Ezzel mindkét kontratktus május eleje óta nem látott szintet ért el.
A Hormuzi-szoros megnyitására azért reagáltak azonnal pozitívan a piacok, mivel a globális cseppfolyósítottföldgáz-kínálat 20 százaléka halad át rajta. A válságnak legjobban az ázsiai régió kitett, mivel a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint az import megközelítőleg 27 százaléka érkezik az Öböl-menti államokból. Európában valamivel jobb a helyzet, a vonatkozó arányszám csupán 7 százalék, de az energiapiacokon fellépő hiány nyomás alatt tartja az árakat.
Hamarosan megnyílhat a szoros
Donald Trump egy közösségimédia-oldalán megosztott posztjában jelentette be, hogy az amerikai hadsereg feloldja az iráni kikötők blokádját, így ismét hamarosan megnyílhat a kereskedelmi útvonal.
A Reuters közlése szerint míg az amerikai elnök péntekre irányozta elő a Hormuzi-szoros megnyitását, addig Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az azonnali újranyitást sürgeti.
A nyíltan hozzáférhető hajózási adatok szerint hétfőn reggel keleti irányban az indiai Petronet LNG-tankere már áthaladt a szoroson, ám elemzők arra hívják fel a figyelmet, hogy a kulcskérdés sokkal inkább az, hogy mikor indulhat újra a kitermelés a térségben:
Bizonytalan, mennyi időbe telik, mire a termelés helyreáll. Katar gáztermelő létesítményei és infrastruktúrája súlyos károkat szenvedett, így a javítások hosszú időbe telhetnek
− nyilatkozta a Reuters munkatársának Thina Margrethe Saltvedt, a Nordea vezető elemzője.
Mindeközben Ulrich Weber, a London Stock Exchange Group (LSEG) elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy az előrejelzések szerinti meleg időjárás növelheti a villamosenergia-termelési célú gázkeresletet Európában, miközben a szélenergia-termelés alacsonyabb lehet, valamint korlátozások léphetnek életbe a francia atomerőművekben.
Problémát jelenthet továbbá, hogy az Európai Unió földgáztárolóinak töltöttségi szintje 2026. június 7-én átlagosan 42,1 százalékon állt, ami 22,9 százalékkal a 65 százalékos szezonális norma alatti érték. Magyarországon a helyzet a régiós, illetve uniós átlagnál jobb, azonban Sebestyén Géza, az MCC gazdaságpolitikai műhelyének vezetője emlékeztetett, hogy az ország nincs felkészülve a fűtési szezonra.
Törékeny béke
A párbeszéd ugyan aktívan zajlik, a szoros megnyitása pedig áttörésként értelmezhető, azonban az amerikai fél továbbra is válaszokat követel bizonyos kérdésekben:
- Rendezni kell az iráni ballisztikus rakéta- és atomprogram sorsát,
- valamint Teherán proxy milíciáinak (például Hamász, Hezbollah) helyzetét.
„Szorosan figyelemmel fogom kísérni az iráni atomprogramról és a kapcsolódó kérdésekről szóló további tárgyalásokat” − írta egy posztjában Lindsey Graham republikánus szenátor, Irán egyik legnagyobb kritikusa, majd arra is rámutatott, hogy a felek érdekei csak részben fedik egymást:
Némileg aggaszt, hogy Irán láthatóan másként értelmezi a megállapodást, mint ahogyan azt az amerikai tárgyalódelegáció teszi.
Ennél is nagyobb bizonytalanságot jelenthet az izraeli álláspont, mivel Benjamin Netanjahu láthatóan kételkedik abban, hogy Washington képes lesz olyan egyezséget kötni Iránnal, amely Izrael számára is elfogadható lenne. Mindeközben az Egyesült Államok és Tel Aviv között is megnövekedett a feszültség, mivel Izrael libanoni hadműveletei veszélybe sodorták a béketárgyalásokat.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a Hormuzi-szoros újranyitásának technikai és jogi részletei – amelyek az amerikai-iráni megállapodás központi elemét képezik – még mindig nem véglegesek − hívta fel a figyelmet a részletekre Nate Swanson, az Atlantic Council vezető kutatója, aki szerint a forgalom biztosan növekedni fog, de a béke továbbra is törékeny.
