Kiszivárgott a NATO titkos terve: sokkoló, hány napra lenne szükség, hogy Magyarországra érjenek a szövetséges katonák, ha Oroszország támadást indít

Jelenleg nagyjából 45 napba telne egy hadsereg áthelyezése a nyugati stratégiai kikötőkből az Oroszországgal vagy Ukrajnával határos országokba – írja a Financial Times az Európai Bizottság tisztviselőinek egy katonai mobilitásról szóló jelentése alapján. Bár a dokumentum Magyarországot nem nevesíti, vélhetően Magyarországot sem hagyná érintetlenül egy ilyen forgatókönyv egy orosz támadás esetén.

Orosz támadás: az infrastruktúra nem alkalmas a hadsereg gyors átvezénylésére

A szakértők több okra vezetik vissza a csapatok mozgatásának lassúságát: a gyenge hidak, a túl keskeny alagutak, illetve a vasúti nyomtávok közötti különbségek is akadályt jelentenek. Alexander Sollfrank német altábornagy, aki nemzetének egy ilyen műveletben betöltött központi szerepére való felkészítéséért felel, azt mondta, minden elemnek

A cél egy erős elrettentő üzenet küldése Moszkvának, mondván: „Tudjuk, mire készülnek, és készen állunk. Nézzék, itt vagyunk.” De mielőtt a NATO-csapatok elindultak volna a kontinensen, a katonai tisztségviselők szerint az első kihívás a fenyegető válság politikai elismerése lett volna. A lap emlékeztet rá, hogy amikor Oroszország csapatokat és fegyvereket gyűjtött az ukrán határon a 2022-es invázió előtti hónapokban, néhány nyugati vezető szkeptikus volt azzal kapcsolatban, hogy Vlagyimir Putyin elnök kiadja a parancsot a invázióra. 

Hangsúlyozzák, hogy az európai vezetőknek egyet kell érteniük az Egyesült Államok elnökével a fenyegetés természetét és a megfelelő NATO-választ illetően. Donald Trump Oroszországhoz való ingadozó hozzáállása aggodalmakat keltett Európában az amerikai részvétel mértékét illetően, de Washington kijelentette, hogy továbbra is elkötelezett a szövetség és annak kölcsönös védelmi záradéka mellett.

Titkos forgatókönyvek készülnek

A különböző forgatókönyvekhez tervezett pontos létszámok titkosak, ahogy az útvonalak is, amelyeket bejárnának. A NATO-diplomaták azonban azt mondták, hogy 

„A katonai mobilitás a hatékony biztonság és védelem alapvető eleme, a megfelelő infrastruktúra pedig segíti a szövetségeseket abban, hogy a megfelelő erőket a megfelelő helyre, a megfelelő időben juttassuk el” – mondta egy NATO-tisztviselő.

Jelentős infrastrukturális beruházások kellenek Németországban

Alberto Mazzola, az európai vasúti ágazati szervezet, a CER ügyvezető igazgatója azt mondta, hogy Európa csak most kezd a problémával foglalkozni. „Ellenőriznünk kell, hogy Európa mely alagútjai alkalmasak” – mondta. Az EU szabványos rakszelvénye – a tehervonatok maximális méretei, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy biztonságosan áthaladjanak hidak alatt és alagutakon – túl keskeny a katonai szállításhoz. A sínek dőlése is problémát okozhat. „Ha nehéz rakományról van szó, az egyszerűen leeshet” – mondta egy uniós tisztviselő. 

A balti államokban tapasztalható eltérő vasúti nyomtávolságok problémájának megoldásán Észtország, Lettország és Litvánia egy 24 milliárd eurós projekten dolgozik, amelynek célja ezen országok integrálása az európai vasúthálózatba. A Rail Baltica projektet katonai mozgások szem előtt tartásával tervezték, felkészítve túlméretes rakományok szállítására.

Jelentős munkálatokat kell végezni az úthálózaton is, különösen Németországban, amelynek központi szerepe van a tervben földrajzi elhelyezkedése és amiatt, hogy 37 ezer amerikai katonát állomásoztat.

A cikk arra is emlékeztet, hogy a francia Leclerc tankok 2022-es romániai szállítása hetekig tartott napok helyett, miután a német vámhatóság elutasította őket, mert túl nehezek voltak a közúti szállításhoz. Ehelyett a rakományt Marseille kikötőjéből a görögországi Alexandroupoliba, majd vasúton tovább Romániába szállították.

A tagállamok EU-szerte mintegy 2800, sürgős korszerűsítésre szoruló „gócpontot” jelöltek meg a közlekedési infrastruktúrában – a brüsszeli tisztségviselők ezt a listát 500 kiemelt projektre szűkítették le.

Katonai Schengen jöhet létre

A tisztviselők egy „katonai Schengen” kidolgozásán dolgoznak, amely legalább egységesítené a hadseregek mozgását szabályozó hiányos szabályozásokat.

• Németország, 
• Lengyelország és 
• Hollandia 

tavaly megállapodást írt alá a határokon átnyúló katonai szállítás egyszerűsítéséről egymás között.

Francois Kalfon katonai szállítással foglalkozó francia törvényhozó megjegyezte, hogy „ugyanarra a teherautó-konvojra” országonként több követelményrendszer is vonatkozhat. A papírmunka valószínűleg nem fog digitálissá válni – a NATO a kibertámadásoktól való félelmében a papíralapú példányokat részesíti előnyben.

A fejlesztés felgyorsítására a kormányok a magánszektorhoz fordulnak. A német fegyveres erők idén 260 millió eurós szerződést írtak alá a Rheinmetall fegyvergyártó vállalat egyik szolgáltató részlegével, hogy támogatást nyújtsanak az országon áthaladó konvojoknak. Ez azt jelenti, hogy mindent biztosítanak számukra az ágyaktól és kulacsoktól kezdve a tankkarbantartó központokig. 

Sollfrank német tábornok azonban azt mondta, hogy még mindig „hihetetlenül sok különböző jármű és hihetetlen mennyiségű különböző lőszer áll rendelkezésre”, ami  nehezíti a feladatot. „Nem lehet minden egyes apró csavart előre megtervezni. Ez nem működik – mondta. – De lehet lehetőségeken gondolkodni… És ez a tervezés folyamatban van.”

Egy körülbelül 15 ezer katonából és 7500 járműből álló könnyűhadosztályhoz akár 200, egyenként legfeljebb 42 kocsiból álló vonatra is szükség lehet – összesen 8400 teherkocsira a CER szerint. Az EU járműipari szervezete, az ACEA „közös pályázatok és harmonizált specifikációk” kiírását szorgalmazta a szükséges nehezebb járművek gyártásának ösztönzése érdekében.

Ez a hatalmas, európai szintű erőfeszítés talán riasztónak tűnhet. Sollfrank azonban kijelentette, hogy elengedhetetlen.

– mondta. „Az elrettentésről van szó. Az elrettentés csak akkor működik, ha hitelesek vagyunk. És csak akkor vagyunk hitelesek, ha vannak terveink – és készen állunk.”