Moszkva elengedi a szerb olajszektort – teljes kivonulhat a NIS-ből az amerikai szankciók miatt
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA szerb energiaügyi miniszter, Dubravka Djedovic Handanovic szerdán bejelentette: az orosz tulajdonos hajlandó megválni a NIS-ben lévő 56,15 százalékos részesedésétől. Ez az a többségi csomag, amely miatt az Egyesült Államok január óta egyre keményebb szankciós nyomást helyez Belgrádra, követelve az orosz tőke teljes kiszorítását a nemzeti olajiparból.
A miniszter az RTS-nek adott interjúban közölte: „A tárgyalások már zajlanak egy harmadik fél bevonásával, de a részleteket addig nem hozhatják nyilvánosságra, amíg a folyamat le nem zárul.”
A legfontosabb cél az, hogy a NIS működése ne álljon le – ehhez azonban az amerikai kormány engedélyére lenne szükség.
A vállalat éppen ezért kérvényezte működési engedélyének meghosszabbítását, mert – ahogy a miniszter fogalmazott – „Szerbiának nem engedhető meg, hogy leálljon az olajtermelés”.
Handanovic emlékeztetett: immár 43 napja nem érkezik kőolaj Horvátországon és az Adria vezetéken keresztül, ám ezt a lakosság nem érzékelte, mert a kormány előre felkészült a szállítási zavarokra. Az ellátás rövid távon biztosított, de a helyzet nyilvánvalóvá tette, mennyire sebezhető Szerbia energiarendszere.
A NIS túlélheti a szankciós ostromot
A vállalat tulajdonosi szerkezete az elmúlt hónapokban furcsa átrendeződések során változott:
- a Gazpromnyefty 5 százalékot adott át a Gazpromnak;
- részesedése így 50-ről 44,85 százalékra csökkent;
- a Gazprom pedig szeptemberben továbbadta a maga 11,30 százalékát egy leányvállalatának, az Intelligence-nek.
Mindez azonban nem volt elég Washingtonnak. Az amerikai szankciók október 9-én életbe léptek, novemberben pedig már egyértelművé tették: csak akkor engedélyezik a NIS működését, ha az orosz tőke teljesen eltűnik a vállalatból.
Belgrád most arra kényszerül, hogy megtalálja azt a befektetőt – vagy akár állami konstrukciót –, amellyel leválaszthatja a NIS-t az orosz energetikai érdekszféráról.
A kérdés nem csupán gazdasági, hanem geopolitikai is: az ország évek óta egyensúlyoz a Nyugat és Moszkva között, a NIS pedig ennek a leglátványosabb terepe. A döntés nemcsak a vállalat sorsáról szól, hanem arról is, merre fordul Szerbia a következő évtizedben.
A rettegő Szerbia hajlandó túlfizetni a Gazpromot, ez lett az oroszokat büntető szankcióból – a Mol figyel
Mentességet nem kapott, haladékot igen az amerikai szankciók hatálya alól déli szomszédunk, ahol attól rettegnek: ha a határidőig sem szállnak ki az oroszok egyetlen finomítójából, kiszáradnak a benzinkutak. Szerbia hajlandó akár túlfizetni is a Gazpromot, hogy ez meg ne történhessen – jelentették be vasárnap.
