A tavaly betakarított 64 ezer tonnás meggytermésnél 15-20 százalékkal kisebb lehet az idei Magyarországon – írja a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács csütörtöki közleményében.
A tájékoztatás szerint a termés fajtánként és termesztőkörzetenként vegyes, ezért az előrejelzés még kissé bizonytalan. Azonban
a várható csökkenés okaként kiemelték a tavalyi aszályt, mondván, hiába virágoztak jól a fák, a szárazság miatt gyengült a kondíciójuk,
termékenyülőképességük. Tíz-húsz százalékuk ki is száradt, öntözött ültetvényekből is érkeztek bejelentések számottevő pusztulásról.
Hozzátették, hogy a tavaszi fagy sem tett jót a meggynek, az időjárás kritikus időszakban volt hűvös, szeles, fényszegény, akadályozta a méhek járását, rontva a beporzást és a termékenyülést. Emiatt sok virágból nem kötődött gyümölcs, és a sok csapadék miatti fertőzés is növelte a termésveszteséget.
Ugyanakkor az első korai főfajta, az érdi bőtermő jó termést adhat. A cigánymeggy mindenhol nagyon gyengén teljesít, általában a debreceni bőtermő is, a többi fürtös meggy pedig térségenként nagyon eltérő. Azonban a minőség a szervezet értékelése szerint jó lehet a bőséges csapadéknak köszönhetően, ám a fertőzések még okozhatnak problémákat, akár a betakarítás időszakában is. A konzervipar körülbelül egy hét múlva kezdi a feldolgozási időszakot, a szüret nagyobb tömegben a jövő hét végén kezdődhet.
ezért mind a léiparban, mind a konzerv- és hűtőiparban ennyivel nagyobb készletek maradtak meg tavalyról. A kereslet várhatóan a következő egy évben is mérsékelt lesz belföldön és külföldön is, ezért várhatóan a feldolgozás is visszaesik a terméktanács várakozása szerint.
Lengyelországban, vagyis a legnagyobb termelőnél kissé gyenge, de a tavalyival közel azonos termés várható a tájékoztatás szerint, ahogy Szerbiában sem számolnak visszaeséssel, Németországban és Nyugat-Európában viszont 10-20 százalékos lehet a csökkenés.
A közlemény ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a magyar meggy 60-70 százalékát a konzervipar hasznosítja, de a belföldi befőttgyártók szervezettsége nem megfelelő, így nem tudnak jó áron értékesíteni külföldön, a nagy német vevők a tavalyinál nem is hajlandók többet fizetni. Az előállítási költség ugyanakkor nőtt a befőttesüveg, az energia, a munkabér és más összetevők drágulása miatt, és a meggytermesztés is 30–50 százalékkal többe kerül, mint két-három éve, miközben a felvásárlási ár nem változott.
Ezért a FruitVeb úgy gondolja, hogy a termelők és a feldolgozók helyzete nem lesz könnyebb.
Ha nem tudják a költségeiket érvényesíteni az árakban, annak hosszabb távon súlyos következményei lehetnek a magyar meggyre.
A FruitVeb adatai szerint Magyarországon a tavalyi termésből a konzervipar 31,7 ezer tonna, a léipar 7,9 ezer tonna, a hűtőipar 7,5 ezer tonna meggyet hasznosított. Külföldre 9,4 ezer tonna jutott, egyéb célokra 7,5 ezer tonna. A betakarított mennyiségen felül 3 ezer tonna nem került piacra, tehát 67 ezer tonna termett 2022-ben belföldön, míg 2021-ben 62,2 ezer tonna, 2020-ban pedig 59,5 ezer tonna.
