Mintegy 2700 hektáron termesztenek cseresznyét hazánkban. Területi eloszlásban Pest és Heves vármegye kiemelkedik 500 hektár feletti termőterülettel, de jelentős területek vannak Szabolcs-Szatmár-Bereg és Bács-Kiskun vármegyében is. A jó években mintegy 12-13 ezer tonna a termés, az idén ennek az 50-60 százalékával számolnak a szakemberek, a Dunántúlon és a Duna–Tisza közén nagyobb fagykárok keletkeztek, de keleten és délen sem ideális a helyzet – mutat rá közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamra.
Az idei cseresznyeszezon már megkezdődött a korai fajtákkal. A termőhelyek döntő többségén jelentős a kár, de a június közepe után érő fajtáknál is kisebb kieséssel számolnak. A vásárlók jellemzően a nagy méretű, 28 mm feletti, ropogós cseresznyét keresik, a késői érésű fajták július közepéig is elérhetők.
Sajnálatos, hogy az EU-csatlakozás utáni pár évben megszüntették hazánkban a fajtakísérleteket, valamint a kataszteri rendszert. Utóbbi miatt nem kontrollálható, hogy az adott helyre megfelelő gyümölcsfajokat és fajtákat telepítenek-e, illetve adekvát gazdasági és technológiai javaslatok tételére sincs lehetőség. A hazai gyümölcsnemesítési szakma leépült, a fiatalok számára nem nyújt perspektívát, nagy részük elhagyta a pályát. A magyar gazdák arra kényszerültek, hogy külföldi, főleg mediterrán fajtákat hozzanak be. Azonban mára annyira megváltozott az időjárás, hogy
nemcsak a meleg teleket, hanem az akár tíz napon belül jelentkező 15 és –10 Celsius-fok közti különbségeket is bírniuk kellene a fajtáknak, de a jelenleg általánosan alkalmazottak arra nem képesek.
Így évről évre szaporodnak a tavaszi fagykárok.
A NAK az idén elindít egy szakmai rendezvénysorozatot, ahol több fontos gyümölcsfaj kapcsán releváns tájékoztatást ad a gazdáknak, a következő években várható ültetvénytelepítési pályázatokra is felkészítve őket. Az első ilyen rendezvény június 15-én a cseresznye témája köré épül, ahol a szervezők szeretnék ráirányítani a gazdálkodók figyelmét, hogy ne csak a koraiságra törekedjenek, mivel azon fajtáknál nagyobb a fagykockázat, hanem a közép- és kései fajtákra is fókuszáljanak.
Továbbá a sok eső az érő gyümölcsöknél repedéshez vezethet, másrészt a növényvédelmi költségek is magasabbak lehetnek. A cseresznyénél fóliával fedett háló is segíthet, aminek az állami támogatása is megfontolandó. Ugyanis a termelés biztonsága lényegesen emelhető az intenzív, jég- és esővédő fóliával takart ültetvényeken, de ezeknek a beruházási költsége magas. Szakmailag indokolt lehet az új ültetvényeken a speciális rovarvédő háló felszerelése is, ami tovább drágítja a beruházásokat.
Ahogy az idén, az elmúlt hat évből négyben a tavaszi fagyok tönkretették a hazai gyümölcstermesztés jelentős részét (kajszi-, őszibarack, cseresznye, illetve valamelyest meggy, szilva, körte, alma, leginkább a korai fajtákat érintően). A NAK partnerszervezetekkel együtt javaslatot készített arra, hogy milyen lépésekre lenne szükség a kockázatok mérsékléséhez.
