A július közepén összesített adatok szerint addig 6 tonnás termésátlaggal aratták az őszi búzát – közölte az Agrárközgazdasági Intézet (AKI). Az őszi búza összes területe 1 millió hektár, ebből a betakarított terület július 16-ig közel 512 ezer hektár, az összterület 50,8 százalékán végeztek a munkával, és 3 millió tonna őszi búzát arattak le. A termésátlag a legalacsonyabb Tolna vármegyében volt (4,6 tonna/hektár), a legmagasabb pedig Borsod-Abaúj-Zemplénben, ahol hektáronként 8,3 tonna volt a hozam. A durumbúza átlagosan 4,5 tonnát termett a vetésterület 45 százalékának learatása után. Az őszi árpa termésátlaga országos szinten hektáronként 5,5 tonna, a tavalyinál 22 százalékkal magasabb. A tavaszi árpa termésátlaga 4,4 tonna volt hektáronként, ami mintegy 23 százalékkal több, mint az előző évben.
Fotó: Rákóczy Ádám / Kisalföld
A jelentés szerint a rozs területének 29,7 százalékát aratták le július közepéig, 3,4 tonnás, a tavalyinál 16,1 százalékkal magasabb termésátlaggal, míg a tritikálé hektáronkénti 4,5 tonnás eredménye mintegy harmadával nőtt az előző évi átlaghoz képest. A zab betakarítása 16,8 százalékos készültséget mutatott, hektáronkénti átlaghozama 3,2 tonna volt, ami közel 50 százalékkal magasabb a 2022. évi átlagnál. Összességében a kalászos gabonák teljes termőterületének 60,8 százalékáról, közel 1 millió hektárról 5,5 millió tonnát takarítottak be július 16-ig. Egy évvel ezelőtt ez a mennyiség 200 ezer tonnával volt kevesebb, de akkor nagyobb területet, 1,3 millió hektárt arattak le július közepéig.
Az őszi káposztarepce betakarítása 79 százalékon állt a jelentés napján, a termésátlagok pedig vármegyénként 2,3 és 4 tonna között alakultak hektáronként, az országos átlag 3,2 tonna volt.
A tavaszi takarmányborsó betakarítása 77,1 százalékos készültségen állt, és 2,4 tonnás termésátlagot produkált nagy szélsőségek között: a legalacsonyabb Hevesben volt hektáronként 1 tonnával, míg a legmagasabb, 4,1 tonnás átlagot Fejérben jegyezték fel.
A tarlóhántást a tervezett 1,9 millió hektárnyi terület 14,4 százalékán, 274,3 ezer hektáron végezték el a gazdák a jelentés napjáig.
A zöldborsót a terület 87,5 százalékán, 16,5 ezer hektáron takarították be, a termésátlag hektáronként 5,1 tonna volt, ami 23,8 százalékkal több, mint 2022-ben. A zöldbab betakarítása 63,5 százalékon állt, a termésátlag 10,3 tonna körül alakult hektáronként, ami kétharmadával több, mint egy évvel korábban.
Amikor kevés az exportsiker: lejtőn a zöldborsótermesztésEgy év alatt eltűnt ezer hektár. |
A burgonya betakarítása Nógrádban már befejeződött, és Hevesben is a végéhez közeledik, országosan viszont a burgonyatermő terület csupán 21,7 százalékát takarították be, a termésátlag hektáronként 27,9 tonna volt. Egy évvel ezelőtt 31 százalékos készültségnél az ideihez hasonló, 28,4 tonna volt az átlag.
A meggy termése országos átlagban a tavalyihoz képest 12,5 százalékkal több, hektáronként 6,7 tonna volt az ültetvények 90,7 százalékán befejezett szüret után.
Ezen belül azért voltak nagy eltérések: Nógrád, Zala és Baranya vármegyében mindössze 0,3-1,6 tonnát ért el az egy hektárra jutó termésmennyiség, de Szabolcs-Szatmár-Beregben hektáronként 8,2 tonna, Heves vármegyében pedig 11,2 tonna gyümölcsöt szüretelhettek a gazdálkodók.
Fotó: Penovác Károly / Veszprém Megyei Napló
A kajszitermés idén az elmúlt év kimagasló termésátlagát alulmúlta, a betakarított termésmennyiség a jelentés időpontjában 4,1 ezer tonna volt. A betakarítás kilenc vármegyében befejeződött. A legnagyobb termésátlagot (6,5 tonna hektáronként) és a legnagyobb termésmennyiséget (1,4 ezer tonna) Somogy vármegyében érték el. A kajszi szedése a termőterület mintegy 70 százalékán fejeződött be a jelentés időpontjáig, és az országos termésátlag 1,2 tonna volt hektáronként.
Pedig a szakértők szerint a kajszi piaci helyzete jó, a jó minőségben megtermett magyar kajszi szinte korlátlanul értékesíthető itthon és külföldön is.
Emiatt sok termelő számára annak ellenére is vonzó, hogy nem tartozik a könnyen termeszthető gyümölcsfajok közé. A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet szerint tudomásul kellene venni, hogy Magyarország a kajszi termeszthetőségének északi határán helyezkedik el, vagyis csak megfelelő termőhelyeken érdemes üzemi termesztésbe állítani.
Bár nagyot emelkedett a kajszi ára itthon, Németországban mégis a magyar gyümölcs volt a legolcsóbbAz itthoni több mint 80 százalékkal szemben a német nagybani piacon csak 2 százalékkal drágult a magyar kajszi. |
A kajszival ellentétben az őszibarack termésmennyisége nőtt a tavalyihoz képest. Az AKI jelentése szerint július közepéig az őszibarack mintegy egyharmadát szedték le, 5,6 tonna hektáronkénti átlagterméssel, ami 15 százalékkal haladta meg az elmúlt évit.
