Egyre kevesebb a munka a hazai vágóhidakon

Jóval kevesebb szarvasmarha került vágóhídra az idei év első kilenc hónapjában, miközben az állomány is csökken egy ideje – derül ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) jelentéséből. A levágott szarvasmarhák száma az első három negyedévben 66,5 ezer volt, ami 10,3 százalékkal kevesebb, mint az előző év hasonló időszakában. A levágott állatok élősúlya 34 ezer, hasítottsúlya 17 ezer tonna volt, ezek szintén több mint 10 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól. A levágott szarvasmarhák 63 százaléka tehén, 18 százaléka bika volt. A tehenek vágása 9,5 százalékkal, a bikáké 15,3 százalékkal csökkent, míg az üszők vágása 5,8 százalékkal nőtt.

A KSH adatai szerint Magyarország a több mint 43 ezer tonna mellett közel 10 ezer tonna élő szarvasmarhát importált 2023 első nyolc hónapjában. Az export mennyisége 5 százalékkal mérséklődött, míg az importé több mint 22 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A kivitel főleg Koszovóba, Törökországba és Ausztriába irányult, míg az elsősorban Dániából, Németországból és Ausztriából érkezett.

A szarvasmarha-állomány 879 ezer darab volt idén június 1-jén. Az állomány 2022 júniusa óta 26,7 ezer darabbal, 2022 decembere óta pedig 9,3 ezerrel csökkent. A tehenek száma 421,9 ezer volt idén júniusban, 5300-zal kevesebb, mint egy évvel korábban.

Szép lassan fogynak a disznók

A magyarországi vágóhidakon 3,279 millió sertést vágtak le idén szeptember végéig, 79 ezerrel, 2,3 százalékkal kevesebbet, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A levágott állatok élősúlya összesen 381 ezer tonna, hasítottsúlya 307 ezer tonna volt, azaz az élő- és a hasítottsúly egyaránt 3,5 százalékkal múlta alul az előző év hasonló időszakának értékét. 

Az élő sertés kivitele 9,5 százalékkal csökkent, az import 11,2 százalékkal bővült 2023 első nyolc hónapjában 2022 azonos időszakához képest. Az export 19,9 ezer tonna, az import 49,5 ezer tonna volt, azaz a behozatal a kivitelnek közel két és félszeresét tette ki. Élő sertés főként Szlovákiából, Horvátországból és Németországból érkezett, a kivitel nagyrészt Romániába, Szlovákiába és Ausztriába irányult.

A sertésállomány idén június 1-jén 2,56 millió darab volt, ami az egy évvel korábbi létszámtól 155 ezer darabbal, 5,7 százalékkal maradt el, de a 2022. decemberihez képest kétezerrel nőtt. 

A juhvágások száma ugyanakkor jelentős mértékben, 12 százalékkal emelkedett, de az ágazat kisebb súlya miatt ez darabszámban annyit jelent, hogy meghaladta a 35 ezret. A KSH adatai szerint a juhállomány 922,2 ezer darab volt 2023. június 1-jén, 6,3 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbi létszámnál, ami 0,7 százalékos csökkenés. Az anyajuhok száma 2023 júniusában 19 ezerrel, 696 ezerre apadt az egy évvel korábbihoz képest, de közel 3 ezerrel több volt, mint a 2022. decemberi érték.

A levágott baromfi élősúlya összesen 500 ezer tonna, vágott- – vagyis tisztított, bontott – súlya pedig 376 ezer tonna volt. Darabszám alapján a vágóhidakra került baromfi 85 százalékát a csirke tette ki, amelyből 140 milliót vágtak, 7,1 százalékkal többet, mint 2022. január–szeptemberben. 

A baromfivágáson belül a pulykák számaránya 2,3 százalék volt, a kacsáké 10,1. Vágókacsából közel 16,8 milliót, libából 2,5 millió darabot vágtak 2023 első három negyedévében, ami 18,8, illetve 19,4 százalékos bővülés. Mindez főként a madárinfluenza miatti alacsony bázisnak köszönhető, és érdemes megjegyezni, hogy az elmúlt hetekben több megyében újra felütötte fejét a betegség. Pulykából 3,7 millió darab került a vágóhidakra, 16,8 százalékkal kevesebb, mint az előző év hasonló időszakában, vagyis tovább tart a visszaesés. 

A KSH adatai szerint a tyúkfélék hazai állománya 34,5 millió volt 2023. június 1-jén, ami közel 4,7 millióval több, mint egy évvel korábban.