Több mint 4,3 ezermilliárd forint lehet idén a mezőgazdaság teljes bruttó kibocsátásának értéke – közölte az előzetes adatok alapján végzett számításai eredményét az Agrárközgazdasági Intézet (AKI). Ez az érték így a tavalyi 19,2 százalékos növekedés után idén 6,5 százalékkal nő tovább. Az AKI közlése szerint a növényi termékek kibocsátása mennyiségben 44,4 százalékkal nőtt, míg az állatok és állati termékek termelése 0,5 százalékkal mérséklődött. 

alma-a-piacon320231106 MiskolcBúza téri piac, alma körkép.Extra termést hozott az idén az egyre kedveltebb déligyümölcs.A szokatlanul enyhe időjárás számos területen okozott meglepetést, a közérzet mellett a mezőgazdaságban okozott extrém jelenségeket, egyes növényfajtáknál pozitív illetve negatív irányban. Fotó: Bujdos Tibor BTÉszak-Magyarország 20231106 Miskolc

Búza téri piac, alma körkép.
Extra termést hozott az idén az egyre kedveltebb déligyümölcs.
A szokatlanul enyhe időjárás számos területen okozott meglepetést, a közérzet mellett a mezőgazdaságban okozott extrém jelenségeket, 
egyes növényfajtáknál pozitív illetve negatív irányban. 

Fotó: Bujdos Tibor BT
Észak-Magyarország
Közel negyven százalékkal lett több az idei almatermés.
Fotó: Bujdos Tibor / Észak-Magyarország

Az év elején elindult árcsökkenések miatt a növénytermesztési és kertészeti termékek termelői árszínvonala 28,2 százalékkal, ezzel szemben az élő állatoké és az állati termékeké 11,3 százalékkal emelkedett 2023-ban. A mennyiségi és az árváltozásokat, valamint a termeléshez kötött támogatásokat figyelembe véve a növénytermesztési és kertészeti termékek kibocsátásának értéke folyó alapáron 3,9 százalékkal, az állatoké és az állati termékeké pedig 10,4 százalékkal nőtt.

A terméseredményekre idén is hatottak az időjárási körülmények, igaz, kisebb mértékben, mint az évszázados aszályt hozó 2022-ben. 

Eközben nagyobb lett a jelentősége a termeléshez szükséges inputanyagok bekerülési költségeinek, valamint az értékesítési áraknak.   

A tavalyinál bő egyharmaddal több búzát arattak 

A megtermelt gabonafélék mennyisége 64 százalékkal emelkedett, amiben a kukorica jelentős – 121 százalékos – termésnövekedésének meghatározó szerepe volt. Búzából az elmúlt öt év során 2021-ben keletkezett a legjobb termésátlag, amely 5,9 tonna hektáronként. A tavalyi 4,4 millió tonna termésmennyiség után idén az előzetes adatok alapján 5,9 millió tonna termést takarítottak be, a termésátlag pedig 5,6 tonna volt hektáronként. Vagyis a búza termésmennyisége 36,3 százalékkal lett magasabb a tavalyinál.

A többi gabonaféle betakarított mennyisége eltérő mértékben változott, de az előző évihez képest szinte minden esetben növekedés tapasztalható az előzetes adatok alapján: az árpáé 42, a rozsé 63, a zabé pedig 62 százalékkal volt több, mint 2022-ben. Az őszi betakarítású növényeknél idén a napraforgó 56, míg a repce termésmennyisége 16 százalékkal nőtt a 2022. évi eredményhez képest. 

Kint maradt a földeken több ezer hektárnyi kukorica

Van, amikor az esőt és hótakarót átkozzák a gazdálkodók. Látszik a magas készletek nyomása a gabonaárakon, a termelők pangó piacról és alacsony árakról számoltak be.

Minimális mértékben csökkent ugyanakkor a gyümölcstermés: a szőlővel együtt számolva 0,3 százalékkal kevesebbet szüreteltek idén. Ezen belül viszont nagyok az eltérések, hiszen a tavalyihoz képest az őszibaracknál 40 százalékos csökkenést, míg az almánál 39 százalékos növekedést jeleznek az előzetes adatok.

A mezőgazdasági termelői árak a teljes agrárágazatot nézve 15,3, csupán az alaptevékenységeket vizsgálva pedig 17 százalékkal mérséklődtek 2023-ban. Ehhez a gabonafélék 38 százalékos, az ipari növények 40 százalékos árcsökkenéssel, míg a zöldségfélék, kertészeti termékek 13 százalékos, a burgonya pedig 38 százalékos áremelkedéssel járultak hozzá. 

Az AKI a gyümölcsféléknél (szőlővel együtt) 12 százalékos termelőiár-növekedést valószínűsít. 

A gabonafélék közül a búza termelői ára várhatóan 44 százalékkal, az árpáé pedig mintegy 46 százalékkal alacsonyabb 2023-ban, mint az előző évben, az előrejelzés szerint a kukorica termelői ára 30, a rozsé pedig 51 százalékkal csökken, a rizs termelői ára viszont változatlan szinten marad. 

A gyenge baracktermést látva nem meglepő, hogy a gyümölcsfélék közül az őszibarack termelői ára nőtt a legnagyobb mértékben, 52 százalékkal, miközben az almáé 8, a körtéé pedig 3 százalékkal emelkedett. 

Az ipari növények termelői árának csökkenése 40 százalékos volt, ezen belül a szója termelői ára 4 százalékkal, a repcéé 42, a napraforgóé 46, a cukorrépáé 1,8 százalékkal csökkent 2023-ban az előző évhez képest. 

Az állattenyésztőknek több bevételük lett

Az élő állatok és állati termékek termelői ára az első becslés adatai alapján 11,3 százalékkal emelkedett. E termékcsoport értéke a termelés minimális csökkenése mellett is 10,4 százalékos növekedést mutat 2022-vel összevetve. A szarvasmarha kibocsátása 7, a sertésé pedig 5 százalékkal, ezzel szemben pedig az élő baromfié 7 százalékkal növekedett. Idén 4 százalékkal kevesebb tejet termeltek a tehenészetekben.

teheneszet_alsoujlak_szp_vn_06
Lejtőn maradt a tejtermelés. Fotó: Szendi Péter / Vas Népe

Miközben a mezőgazdasági kibocsátás termelői árai összességében 15,3 százalékkal csökkentek, az állatok esetében a termelői ár 16,3, az állati termékek esetében pedig 2,3 százalékkal nőtt a 2022-es szinthez képest. A sertés termelői ára 21,6 százalékkal emelkedett, a baromfié 16 százalékkal és a szarvasmarháé 3,3 százalékkal nőtt. A tej termelői ára 5,7 százalékkal múlta alul, a tojás ára pedig 37,4 százalékkal múlta felül az előző évi szintet.

A mezőgazdaság idén kozmetikázni tudta a GDP-t

A két alaptevékenység, a növénytermelés és a kertészet, illetve az állattenyésztés kibocsátásának aránya az előzetes számítások szerint 2023-ban 60:40 százalékban oszlik meg. Mivel ez az arány 2022-ben 61:39 százalék volt, 2023-ban 1,5 százalékkal nőtt az állattenyésztés, és 1,5 százalékkal csökkent a növénytermesztés részaránya.

A ráfordítások közül idén a legnagyobb mértékben, 23,1 százalékkal az energia- és kenőanyagköltségek emelkedtek, de az állategészségügyi költségek is több mint 19 százalékkal növekedtek. 

A műtrágya- és talajjavítószer-költségek viszont nagyobb mértékben, 43,3 százalékkal csökkentek, és a második legnagyobb tételt jelentő takarmányköltségek is 7,5 százalékkal mérséklődtek. Az épületfenntartási költségek 17,7 százalékkal lettek magasabbak, és mintegy 11 százalékos emelkedés volt tapasztalható a növényvédő szerek költségeiben is.

Műtrágya: csak fellángolásokhoz vezetett az árcsökkenés, lejtőn maradt a forgalom

Pedig volt olyan hónap, amelyikben az előző évi műtrágyamennyiség háromszorosát szórták ki a földekre.

Az AKI számításai szerint összességében a mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke előző évi áron 78,5, folyó áron 19,2 százalékkal növekedett 2023-ban, miközben 100 forint értékű – folyó alapáron mért kibocsátás – előállításához 63 forint értékű inputot használtak, ami 5,9 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál.