A volumene a nyers adatok szerint 0,4, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,3 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól. A második becslés volumenindexei az első becslésben közöltekhez képest nem változtak.

Gdp,And,Data,Report
Jelentősen hozzájárult az ipar teljesítményének csökkenéséhez az energiaipar is.
Fotó: Shutterstock

Az ipar teljesítménye 5,4, ezen belül a feldolgozóiparé 4,1 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakához képest. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben az élelmiszeripar, valamint a gumi-, műanyag- és építőanyag-ipar járult hozzá a csökkenéshez, míg a közúti járművek gyártása fékezte leginkább az ipar visszaesését. Jelentősen hozzájárult az ipar teljesítményének csökkenéséhez az energiaipar is. Az építőipar hozzáadott értéke 1,6 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakában mérttől, a mezőgazdaságé viszont 88,2 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszaki alacsony bázist.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 3,1 százalékkal csökkent. A legnagyobb növekedés (8,8 százalék) a humán-egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban történt.

Az információ, kommunikáció ág teljesítménye 2,1, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásé 0,8, az oktatásé 0,5 százalékkal nőtt. Az ingatlanügyletek hozzáadott értéke 1,0, a művészet, szabadidő, egyéb szolgáltatásoké 1,1, a pénzügyi, biztosítási tevékenységé 1,3 százalékkal csökkent. A közigazgatás hozzáadott értékének volumene 1,9, a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység teljesítménye 6,4, a szállítás, raktározásé 8, a kereskedelemé pedig 11,6 százalékkal zsugorodott.

A bruttó hazai termék harmadik negyedévi, 0,4 százalékos csökkenéséhez a szolgáltatások 1,7, az ipar 0,9, az építőipar 0,1, a termékadók és -támogatások egyenlege pedig 1,1 százalékponttal járult hozzá. A csökkenést 3,4 százalékponttal fékezte a mezőgazdaság jó teljesítménye. A szolgáltatásokon belül leginkább (0,3 százalékponttal) a humán-egészségügyi, szociális ellátás mérsékelte a GDP csökkenését.

Brüsszelen kívül mindenki látja: régió éllovasa lehet a magyar gazdasági növekedés

Nagyon úgy tűnik, hogy nem lesz szégyenkezni valója a magyar gazdaságnak 2024-ben, legalábbis a nagy nemzetközi szervezetek és intézetek jóslatai alapján. A hazai GDP-bővülés lehet a legmagasabb a visegrádi országok között, nem függetlenül az idei gyenge teljesítménytől. Brüsszel ugyanakkor nemcsak alacsonyabb növekedést, de visszaemelkedő államadósságot is vár hazánk esetében. A kérdés, hogy mire alapozza mindezt.

A háztartások tényleges fogyasztása 0,9 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 2,7 százalékkal visszaesett. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 2,4 százalékkal csökkent. A hazai fogyasztási kiadások volumene minden tartósság szerinti csoportban kisebb lett: a nem tartós termékek esetében 5,8, a féltartós termékeknél 0,9, a tartós termékeknél 0,2, míg a szolgáltatások körében 0,4 százalékkal.

A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 6,4 százalékkal, míg a közösségi fogyasztásé 4,4 százalékkal emelkedett. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 8,5 százalékkal nagyobb lett.

A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 0,1 százalékkal mérséklődött.

20230201-dekert-kazan-Debrecen-HAON-KA_620230201 DebrecenMegfelelő körülmények között, energiahatékony megoldással nevelik a város közterületeinek virágait a Dekert Nonprofit Kft. Monostorpályi utcai telephelyén, ugyanis nemrég készült el a fóliasátrak fűtésrendszerének korszerűsítése.Fotó: Kiss Annamarie KAHajdú-Bihari Napló
 A mezőgazdaság hozzáadott értéke 88,2 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszaki alacsony bázist.
Fotó: Kiss Annamarie / Hajdú-Bihari Napló

A bruttó állóeszköz-felhalmozás a harmadik negyedévben 15,1 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakához képest. Az építési beruházások volumene jelentősen csökkent, míg a gép- és berendezésberuházásoké emelkedett. A beruházásokból legnagyobb arányban részesülő nemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóiparban figyelhető meg bővülés, míg a többi területen nagymértékben csökkent a fejlesztések volumene.

A bruttó felhalmozás 15,7 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakához képest.

A fogyasztási és a felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás a III. negyedévben összességében 5,2 százalékkal kisebb lett.

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 1 285 milliárd forintos aktívum keletkezett.

Az volumene nagyobb mértékben (8,7 százalék) csökkent, mint az exporté (3,6 százalék). A külkereskedelem 80 százalékát kitevő áruforgalomban a behozatal 9,9 százalékkal zuhant a kivitel 4,9 százalékos csökkenése mellett. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve a turizmust is) exportja 1,8 százalékkal bővült, míg importja 0,6 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.

A bruttó hazai termék 2023. III. negyedévi, 0,4 százalékos csökkenéséhez a bruttó felhalmozás 5,3 százalékponttal járult hozzá. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 5, azon belül az árukereskedelem egyenlege 4,6 százalékponttal mérsékelte a gazdasági teljesítmény csökkenését.