A baromfiágazat az egyik legversenyképesebb és egyben a legnagyobb koncentrációval rendelkező hazai állattenyésztő ágazat, a baromfihús adja a húsfélék exportárbevételének több mint felét – mondta Nagy István agrárminiszter a Bácsalmási Bács-Tak Kft. víziszárnyasnevelő telepének átadóján. Ágazati értékelésében a miniszter elmondta, hogy tavaly január és október között csaknem 180 ezer tonna baromfihús került a külpiacokra, több mint 573 millió euró értékben. Ez az egy évvel korábbihoz képest 48 millió euróval, 389 millió euróra növelte az ágazat külkereskedelmi aktívumát.
Fotó: Bányai Gábor/Facebook
A Bács-Tak a Vidékfejlesztési programból nyert több mint 2,4 milliárd forintos támogatást fejlesztésének megvalósítására. A cég Magyarország egyik vezető víziszárnyas-előállító és -értékesítő cégcsoportjához tartozik, amelyik
zárt, vertikális integrációban működik.
Ez pedig azt jelenti, hogy a keveréktakarmány-gyártástól a baromfinevelésen és -feldolgozáson keresztül, az értékesítésig bezárólag mindent a csoporthoz tartozó cégek végeznek. A csoport évente közel 30 ezer tonna pecsenyekacsát és húslibát dolgoz fel, ennek közel kétharmada exportra, azon belül Nyugat-Európába kerül. A miniszter kiemelte, hogy a cégcsoport a térség jelentős foglalkoztatói közé tartozik, hiszen munkatársaik száma időszaktól függően 650-700 fő között mozog.
Az 50 százalékos támogatási intenzitású projekt eredményeként megépült telep helyén korábban szintén hasonló célú létesítmény volt, de az 30 évig nem működött és szinte teljesen lepusztult. A fejlesztés a miniszter szerint egy átgondolt vállalati döntés eredménye, az új létesítmény pedig technológiában és energiahatékonyságban élvonalbeli.
Az exportorientált víziszárnyas-ágazatban szükség is van az ilyen fejlesztésekre. Az orosz–ukrán háború okozta válság, az energia-, input- és üzemanyagárak drasztikus emelkedése, valamint a madárinfluenza próbára tette az ágazatot, utóbbi leginkább a víziszárnyas- és a pulykaágazatot sújtotta – mondta Nagy István. Ugyanakkor a víziszárnyas-szektor a járvány után a körülményekhez képest gyors regenerálódást mutat, hiszen termelése tavaly, már bővült: vágólibából és vágókacsából is 20-23 százalékos az éves növekedés mértéke.
A miniszter arról is beszélt, hogy
a baromfitartók számára továbbra is elérhetőek lesznek az állattartó telepek általános korszerűsítését, az új állattartó telepek létesítését, illetve az energiafelhasználás csökkentését támogató felhívások, és az állattartó telepek járványvédelmi beruházásainak támogatására is lesz forrás.
A mezőgazdasági üzemek általános fejlesztésére összesen 1195 millió euró, az üzemek zöld típusú beruházásaira 323 millió euró, az állattartó telepek ammóniakibocsátás csökkentést célzó fejlesztéseire 55 millió euró, a járványvédelmi elemeket is támogató beruházásokra pedig 20 millió eurót különítettek el. Génmegőrzési támogatásokra mintegy 49 millió euró áll rendelkezésre, baromfi állatjóléti támogatásra pedig 71,5 millió eurónyi forrás felhasználására nyílik lehetőség.
A baromfi állatjóléti támogatás idén is változatlan feltételek mellett vehető igénybe a nemzeti agrártámogatási keretből, ennek éves keretösszege 10 milliárd forint – mondta a miniszter. Az állatbetegségek megelőzésére szolgáló támogatások éves keretösszege az idén is 12,5 milliárd forint, amelyből a baromfiágazat számára 2,4 milliárd forintot különítettek el.
Maradnak, de átalakulnak az állatjóléti támogatásokAz Agrárminisztérium önkéntes és ösztönző jellegű programokon keresztül sarkallja a gazdálkodókat arra, hogy a mezőgazdasági termelést a megváltozott környezeti feltételekhez igazítsák – ahogyan az az új közös agrárpolitikában követelmény. |
