Korainak bizonyult az öröm a hazai baromfiágazatban, néhány héttel azután, hogy a hatóságok a legtöbb megyében feloldották a madárinfluenza miatt hozott korlátozásokat, újabb állományok fertőződtek meg. Hetekkel a körzetek feloldása után ismét a madárinfluenza jelenlétét igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Bács-Kiskun vármegyében. Ezt követően Békés vármegyében lúdtelepen, míg Komárom-Esztergomban fogságban tartott madaraknál igazolták a madárinfluenza vírusának jelenlétét a laborvizsgálatok. Az állategészségügyi hatóság kijelölte a védő- és megfigyelési körzeteket, valamint megkezdődött az érintett állományok megsemmisítése is.
Úgy tűnik tehát, hogy a madárinfluenza nem engedi szorításából az ágazatot, amely gyakorlatilag évek óta folyamatosan a komoly gazdasági kárral járó fertőzéssel küzd. Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke lapunknak elmondta: sajnos nem lehet kizárni, hogy a madárinfluenza hosszabb távon is velünk marad.
A szakember szerint ráadásul már nem csak a vándormadarak terjeszthetik a vírust, hanem a hazánkban honos, áttelelő madarak is közvetíthetik a fertőzést és az sem kizárt, hogy a háztáji baromfiállományok is üríthetik a vírust, amely valamilyen úton bekerül a kereskedelembe. Az őstermelők háztáji kacsáit, libáit, vagy csirkéit ugyanis ma vélhetően senki sem ellenőrzi, holott az onnan származó árukat – hús, tojás – a helyi piacokon értékesítik a termelők.
Szigorítani kell az ellenőrzéseken
Összetett problémával állunk szemben, ezért minden olyan lépést, amely a járvány megjelenésének kockázatát csökkentheti, alkalmazni kell a jövőben. Az, hogy nincs 3 hónapnál hosszabb mentes időszak Magyarországon, azt feltételezi, hogy folyamatosan itt van a vírus – mutatott rá a szakember.
Csorbai Attila szerint a telepek járványvédelmi felkészültségét is szigorúbban kellene vizsgálni, ráadásul úgy véli, a helyesen eljáró gazdaságokat valamilyen módon jutalmazni kellene, míg azokat a telepeket, ahol rendszeresen felüti a fejét a megbetegedés, ki kellene zárni a termelésből. Ehhez a madárinfluenza kezelésével kapcsolatos jogszabályt is újra kellene gondolni.
Fel kell tárni az okokat, amelyek a folyamatos újrafertőződés hátterében állnak, hiszen ezek a telepek az egész ágazat jövőjét veszélyeztetik
– hívta fel a figyelmet a szakember. A szükséges intézkedések közé tartozhat e mellett a vadmadarak ritkítása is, ahogyan a háztáji termelést is be kellene vonni az ellenőrzésekbe.
Tetemes kárt hagy maga mögött a vírus
A BTT elnöke elmondta: a hazai baromfihús kibocsátás drasztikusan csökkent tavaly. Ugyan a visszaesés nem kizárólag a madárinfluenza számlájára írható, ugyanakkor főként azon víziszárnyasfajok csökkenéséből adódott, amelyek körében a legnagyobb pusztítást végezte a betegség.
A kacsa és a liba termékpálya az egész ágazat kibocsátását csökkentette. Ha ez a tarthatatlan járványvédelmi helyzet továbbra is fennáll, annak nagyon komoly állománycsökkenés lesz az eredménye – jegyezte meg Csorbai Attila.
Oltással megelőzhető lenne a madárinfluenza-járvány
A madárinfluenza elleni megfelelő védekezés kapcsán egyre többet hangoztatják a szakemberek a vakcinázás lehetőségét. Egy esetleges oltási program bevezetéséhez azonban számos kérdést tisztázni kellene. Jelenleg a legtöbb kereskedelmi egyezmény nem ad lehetőséget arra, hogy vakcinázott terméket a jól fizető exportpiacokra vigyenek a termelők. Amíg ez nem változik, egyértelmű, hogy a baromfitartóknak nem érdeke, hogy vakcináztassanak. E mellett a megfelelő oltási program kidolgozása sem tűnik egyszerű feladatnak. A BTT elnöke szerint jelenleg különböző vakcinagyártók tesztelik termékeiket, amelyek különböző fajokat, hasznosítási típusokat és különböző alkalmazásokat fednek le.
Háttérszámítások szükségesek ahhoz, hogy kiderüljön, ezeket a különböző változatokat tudjuk hogyan tudjuk a hazai termelés egészére, vagy szülőpárokra vonatkoztatva a legeredményesebben alkalmazni – emelte ki.
Egy vakcinázási program sikeres működtetéséhez ugyanakkor nem elég az oltóanyag, rendszeres mintavételre és laboratóriumi vizsgálatokra is szükség van. Ennek a költségét és a kapacitásbeli lehetőségeket hazai szinten egyelőre az ágazati szereplők sem tudják megbecsülni. A vakcinázás lehetőségével ugyanakkor a terméktanács is foglalkozik. A BTT megkezdte egy munkacsoport felállítását, amely megpróbálja felvázolni, milyen – anyagi és tárgyi – feltételek mellett indulhatna el egy ilyen program Magyarországon.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Bencsik Ádám/Békés Megyei Hírlap)
