A 2022-es pusztító aszály után nem volt meglepő, hogy a búza, a kukorica, a napraforgó és a repce tavaly betakarított mennyisége egyaránt meghaladta az egy évvel korábbit. A búza 5,6, a repce 3,3 tonnás hozama azonban nemcsak az előző évvel összevetve kiemelkedő, hanem az utóbbi mintegy száz év második, míg a kukorica 8,2 tonna hektáronkénti termésátlaga a negyedik legmagasabb értéke volt – írta a 2023-as terméseredményeket összefoglaló kiadványában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

20230711 Győr Aratás Fotó: Rákóczy Ádám RÁ Kisalföld
A tavalyi aratás idején más képet mutatott a határ, mint az előző évben.
Fotó: Rákóczy Ádám

A hazai mezőgazdaság az elmúlt években egyre inkább a növénytermesztés irányába tolódott el, ezért ez a kedvező terméseredmény az ágazat teljesítményére is pozitívan hatott. Többször és nagyobb mennyiségű csapadék hullott a növények vegetációs időszakában, azonban előfordultak lokális szélsőségek is. A növénykultúrák fejlődését nem gátolták hosszan tartó forró időszakok, valamint az elmúlt években növekvő öntözhető és öntözött területek szintén hozzájárultak a magasabb hozamok eléréséhez.

A telt raktárak meghatározták a piacot

  • Tavaly 4,9 millió tonna gabona termett, ami 5,9 millió tonnával több az egy évvel korábbinál.
  • A több mint 2,4 millió hektáros betakarított terület 140 ezer hektárral nagyobb a 2022. évinél.
  • Az 5,9 millió tonnás búzatermés a megelőző évinél harmadával több.
  • A kukorica betakarított területe a 2022. évinél 6 százalékkal kisebb volt, ugyanakkor a betakarított mennyiség több mint duplájára, 125 százalékkal nőtt.

A kalászosok közül az árpa a második legjelentősebb növény, amelynek betakarított területe – fél évszázados rekorddal – 412 ezer hektárra emelkedett. Az egy évvel korábbinál 25 százalékkal nagyobb területről 42 százalékkal több, közel 2,3 millió tonna termést takarítottak be. 

A búza betakarított területe tavaly 75 ezer hektárral növekedett, és megközelítette az 1,1 millió hektárt. Az egy évvel korábbinál 7,6 százalékkal nagyobb betakarított területen 5,9 millió tonna búza termett, ami a 2022. évinél 36, a megelőző öt év átlagánál 17 százalékkal volt több. A 2023. évi 5,6 tonnás hektáronkénti termésátlag közel 27 százalékkal haladta meg az aszályos előző évit. A legmagasabb hektáronkénti terméshozamot 6,7 tonnával Vas, 6,4 tonnával Borsod-Abaúj-Zemplén, és 6,3 tonnával Nógrád vármegyékben érték el, míg a legalacsonyabb hozamok Csongrád-Csanádot (4,8 tonna/hektár), illetve Bács-Kiskunt és Békést (egyaránt 5,2 tonna/hektár) jellemezték.

Tavaly a termelők többsége a megelőző évben eladhatatlanná vált mennyiségek miatt nem tárolta be a búzáját, hanem már közvetlenül az aratás után értékesítette, így 2023 első 11 hónapjában 50 százalékkal több búzát vásároltak fel a termelőktől, mint 2022 azonos időszakában. 

A továbbra is fennálló nagy kínálat hatására a felvásárlási ár az egy évvel korábbinál 39 százalékkal alacsonyabb, 78 ezer forint volt tonnánként. A főbb növények felvásárlási árának közel másfél éve tartó folyamatos csökkenését jellemzően az Ukrajnából behozott gabonamennyiségből fakadó készletek magas szintje is meghatározta. 

Kiemelkedő termésátlaggal több kukorica termett, mint egy évvel korábban

A 2022-es tragikus kukoricatermés a vetésterületben is meglátszott, és tavaly a kukorica betakarított területe az előző évitől is elmaradva, 768 ezer hektárra csökkent, majd a tavaly szokásosnál nagyobb mennyiségben lehullott csapadék pozitív hatásaként a termelők 6,3 millió tonna termést takarítottak be, ami a tavalyelőttihez képest 125 százalékos növekedés, ugyanakkor a megelőző öt év átlagát nézve 7,5 százalékos csökkenést mutat. A 8,2 tonnás termésátlag a 2022-esnél 140, a megelőző öt év átlagánál 16 százalékkal magasabb.

A tavalyi év első 11 hónapjában közel 24 százalékkal több kukoricát vásároltak fel a termelőktől, mint 2022 azonos időszakában, tonnánként 73 ezer forintos átlagáron, ami egy év alatt 35 százalékos csökkenést jelent.

 

A búza 2023-as 5,6 tonnás hozama 1921 óta a második, míg a kukorica 8,2 tonna hektáronkénti termésátlaga a negyedik legmagasabb volt.

A napraforgó betakarított területe az egy évvel korábbinál 5,4 ezer hektárral (0,8 százalékkal) kisebb, 674 ezer hektár volt, de ez a terület is 7,8 százalékkal lett több a megelőző öt év átlagánál. A 2022-esnél 52 százalékkal több, közel 2 millió tonnát takarítottak be, ami rekordközeli mennyiségnek számít, és mindössze 67 ezer tonnával maradt el a 2017-es csúcstól. A 2,9 tonna hektáronkénti hozam az egy évvel korábbit 53, a megelőző öt év átlagát 9,6 százalékkal múlta felül.

A napraforgó felvásárlási ára 2023. január és november között 47 százalékkal visszaesett, átlagosan 143 ezer forintos áron lehetett értékesíteni tonnánként, ez messze elmaradt a termesztők várakozásaitól. Tovább csökkent tavaly a repce betakarított területe is: az előző évitől 7,6 százalékkal elmaradva, 189 ezer hektárra szűkült. Ennek ellenére a 619 ezer tonna betakarított olajos mag 22 százalékkal felülmúlta az egy évvel korábbi értéket. A közel 3,3 tonna hektáronkénti termésátlag rekordközeli értéknek számít, csak 2016-ban volt ennél magasabb a hozam, amely a megelőző ötéves átlagot is 14 százalékkal haladta meg.

A repce felvásárlási ára 2023. január–novemberben kilogrammonként átlagosan 163 forint volt, 43 százalékkal alacsonyabb, mint 2022 azonos időszakában.

Tízezer hektár alá szorult a burgonya

A burgonya betakarított területe már harmadik éve nem éri el a tízezer hektárt. A 2023-as 7,5 ezer hektáros betakarított terület a 2022-esnél 0,7 ezer hektárral csökkent. A terület nagysága a megelőző öt év átlagához képest 31 százalékkal lett kisebb. Az emelkedő termelési költségek, a dráguló munkaerő, a terület alacsony öntözöttsége együttesen a termelési kedv folyamatos csökkenését mutatja.

A csapadékosabb időjárás miatt a 216 ezer tonnás termésmennyiség a megelőző évinél 8,6 százalékkal magasabb, a hektáronkénti hozam 20 százalékkal, összességében 25,1 tonnára nőtt.

Tavaly az első 11 hónapjában az alacsony készletek miatt és a nemzetközi piacot követve a burgonya felvásárlási ára az egy évvel korábbinál 64 százalékkal magasabb, 220 forint volt kilogrammonként.

Az elmúlt évek nehézségei után 2023-ban a zöldségtermesztők jó terméseredménnyel zárták az évet. A vetési időszak hűvösebb és csapadékosabb időjárása ellenére jó állományúak lettek a kelések, a termesztők az érés későbbi szakaszában fellépő kártevők ellen is hatékonyan tudtak védekezni, ezáltal csökkent a terméskiesés. Csemegekukoricából az előző évinél 22 százalékkal több (479 ezer tonna) zöldborsóból pedig az a 2022-est 14 százalékkal meghaladó (94 ezer tonna) termést takarítottak be.

A 7,3 százalékkal kisebb területen termesztett zöldpaprika 2023-as betakarított összes mennyisége (89 ezer tonna) 5,7 százalékkal haladta meg az előző évit.

Az almának jó éve volt, a barack elfagyott

Az almatermesztők eredményesebb évet zártak a 2022-esnél, az ültetvényeken termett 484 ezer tonna 38 százalékkal lett több az egy évvel korábbinál.

A március végi fagy komoly károkat okozott a virágzó barackosban, ami főleg a déli országrészben a termés teljes pusztulásához vezetett. A kajszi- és őszibarack-ültetvényekről összességében betakarított termésmennyiség közel azonos (14 ezer tonna) volt, mindkettő jócskán elmaradt a 2022. évitől, az előbbi 42, az utóbbi 35 százalékkal. 

Meggyből 54 ezer tonnát, a 2022. évinél 17 százalékkal kevesebbet, míg szilvából 40 ezer tonnát, a 2022-esnél 15 százalékkal többet szüreteltek.

Rá sem ismerünk majd a magyar mezőgazdaságra, akkora átalakulás jön

Az ukrán gabonával szembeni versenyben esélytelenek a magyar termelők, ezért alternatív növényeket kell találni, amelyek termelésszerkezetét és a piacait szinte a nulláról kell kiépíteni.