BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Rá sem ismerünk majd a magyar mezőgazdaságra, akkora átalakulás jön

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Az ukrán gabonával szembeni versenyben esélytelenek a magyar termelők, ezért alternatív növényeket kell találni, amelyek termelésszerkezetét és a piacait szinte a nulláról kell kiépíteni.

A hagyományostól eltérő megközelítésű versenyt hirdetett tavaly a kukoricatermelőknek a Kukorica Kör Egyesület, amelyben nem az adott területen, fenntartható módon elért mennyiség, hanem a nyereség a fontos – mondta az eredményhirdetés alkalmából szervezett konferencián Daoda Zoltán, az egyesület vezetője, hozzátéve, ez a megmérettetés az egyéb szántóföldi kultúráknál is segít a gazdálkodóknak a szemléletváltásban.

Corn,Field
Nem a mennyiség, hanem a nyereség a lényeg.
Fotó: Shutterstock

Alig telt el néhány nap az évből, de már egy sor olyan rendkívüli piaci helyzettel és vállalkozási szituációval találkozott, amilyennel az ezt megelőző több mint harminc évben egyszer sem – kezdte előadását Fórián Zoltán, az Erste Agrár Központ vezető agrárszakértője. Ezt az állapotot sokféleképpen fel lehet fogni, például úgy is, hogy ennyi lehetőség régen nyílt meg a magyar mezőgazdaság előtt arra, hogy kilépjen abból a „nyomvályúból”, amelyben évtizedek óta halad. 

Meglepődni azért nem kellett

Mint mondta, a Kukorica Kör Egyesület megalakulása is már azt jelezte, hogy vannak olyan tenni vágyó emberek, akik elébe akarnak menni a változásoknak, amelyek azóta egyébként be is következtek. Megjegyezte: ezek közül nagyon sokról meg lehetett mondani, hogy eljönnek. Ugyan az ukrajnai háború kitörése nem ilyen volt, de 

az, hogy Ukrajna agrártermékeivel előbb-utóbb megtalálja a rést az uniós piacra, vagy hogy az éghajlatváltozás itt van velünk, és egyre északabbra tolódik a kukoricaövezet, senki számára nem lehetett váratlan fejlemény.

Az azóta bekövetkezett változások közül kiemelte, hogy tavaly 30 százalékkal csökkent a kukorica vetésterülete, és szerinte hosszabb távon arra kell számítani, hogy ez – a korábbi egymillió hektár körüli után – 600-650 ezer hektárban fog stabilizálódni.  

Az elmúlt időszak tanulsága, hogy nagyon komolyan visszaütött ez a merev termelési szerkezet, a top 5 szántóföldi növény a teljes növénytermesztő felület jelentős hányadát adja, és a termésmennyiségből is hatalmas részt foglal el.  Szerinte most korszakváltozás zajlik a magyar mezőgazdaságban, ami nagyon komoly „szülési fájdalmakkal” jár, de az a meggyőződése, hogy egy egészen új magyar mezőgazdaság alakul ki, és 10-20-30 év múlva már csak nyomokban fogja tartalmazni azokat az elemeket, amelyek most meghatározzák. 

Ez az átalakulás sikeres lesz, de akkor már sokkal kevesebb szereplővel működik majd az ágazat

– jelentette ki.

Befektető cégek vezetőivel folytatott beszélgetések alapján azt tapasztalja, hogy sok üzem eladósorba került, de az árak valószínűleg még lefelé mennek. A beérkező 2023-as mérlegekből pedig az látszik, hogy sok probléma lesz a finanszírozással, és arról is jönnek hírek, hogy agrárcégek pattannak le a bankokról. 

Ukrán gabona: esélytelen versenyeznünk a tömegtermékek piacain

Fórián úgy véli, a következő időszakban a legnagyobb feladat az lesz, hogy kilépjenek ebből a merev termelésszerkezetből. Mint megemlítette, Ukrajnában módosították a földtörvényt, és január 1. óta már jogi személyek is vásárolhatnak termőföldet. Ez azt jelenti, hogy hatalmas befektetések lesznek, az eddig is rendkívül koncentrált, nagy üzemméretek miatt pedig a rendkívül hatékony növénytermesztésük tovább erősödik, így a tömegtermékek esetében lehetetlen lesz felvenni a versenyt az ukránokkal.

Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Kampusza
agrár, kukorica
Fórián Zoltán: ki kell lépni a merev termelésszerkezetből.
Fotó: Kukorica Kör Egyesület

Ezért mást kell kitalálni, új növények termelési szerkezetét kell kialakítani, és piacait felépíteni, amelyben a gazdálkodóknak segítségre lesz szükségük, jelenleg ugyanis az egyéb növényekről a statisztikai információk sem állnak rendelkezésre. A váltás szükségességéről beszélt egyébként az agrárminiszter is, aki a Világgazdaságnak adott év végi interjújában a szántóföldi zöldségtermelést említette, mint olyan ágazatot, amelynek növekedhet a termőterülete.

Tavaly jó évet zártak a mezőgazdasággal foglalkozó biztosítók, idén azonban a biztosítási díjak és a biztosított terület is csökkenni fog, következésképpen a biztosítók díjbevétele is alacsonyabb lesz – mutatott rá előadásában Baranyi Szabolcs, a Groupama Biztosító mezőgazdasági üzletágának igazgatója. Már 2023-ban megfigyelhető volt, hogy a 2022-es óriási károk ellenére a gazdák nem kötöttek több biztosítást és a hazai termőterület fele nem rendelkezik biztosítással. Európában ez nagyon alacsony arány, jelentősen le vagyunk maradva ezen a területen, pedig könnyen kiszámolható, hogy a biztosítás a legalacsonyabb költség a növénytermesztésben. 

Nagy István: a magyar mezőgazdaság újjászületésének pillanatában vagyunk

A mezőgazdaságot ért kihívások a 2024-től elérhető új támogatásokkal lehetőséget is hordoznak magukban a versenyképes mezőgazdaság felépítésére.

 

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.