Megkapták az engedélyt a gazdálkodók, visszaszorítható a pocokinvázió

Meghallgatta az agrárkormányzat a gabonatermesztők kérését, és a pocokinvázió miatt kiterjesztette a szükséghelyzeti engedélyt kapott szerek felhasználási lehetőségét, így a járatkezeléseken kívül már felületkezelésre is lehetőségük van a gazdálkodóknak. Februárra ugyanis annyira elszaporodtak a pockok, hogy félő, nem elégséges védekezés esetén akár a termés 40–70 százalékát is elpusztítják. A termelők hangsúlyozták: itt most a magyar gabonatermés megvédéséről van szó, amit a tárca is akceptált, és a szerek kiterjesztett használatának lehetősége olyan segítség, amivel megmenthető a termés.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) részletes útmutatót adott ki arról, hogy mely szereket, milyen esetekben és milyen módon lehet alkalmazni. A Nébih szerint főként az őszi kalászosokban, repcében, lucernában és ültetvényekben növekedett meg tél végére a mezei pocok állománya, de a nem művelt területeken (például árokpartokon, táblaszéleken, vagy a szaknyelvben ruderáliának nevezett elhanyagolt, leromlott állapotú növénytársulásokban) is tömegesen előfordulnak. Az élelmiszer-biztonsági hatóság a fertőzött vármegyék közül Bács-Kiskunt, Baranyát, Békést, Csongrád-Csanádot, Jász-Nagykun-Szolnokot és Tolnát emelte ki, mint ahol különösen nagy területen szaporodtak el a rágcsálók.

A gazdálkodók fontos feladata, hogy hogy mihamarabb felmérjék a mezei pockok népességét a táblákon és azok környezetében – hívta fel a figyelmet a Nébih. Mint jelezték, 

A gabonatermesztők is ezért sürgették a mielőbbi kormányzat döntést a felületkezelés engedélyezéséről. 

A Magyarországon mezei pocok elleni védekezésre engedélyezett készítmények a rágcsálók járatainak nyílásába helyezve alkalmazhatóak, emellett pedig a Nébih által adott szükséghelyzeti engedéllyel is kijuttathatók szerek – eddig azonban ezek is csak járatkezelésre voltak alkalmazhatók. Most a felhasználási lehetőséget terjesztette ki a Nébih, adott pocoksűrűség esetén – száz négyzetméterenként 25 lakott járat meglétekor – felületkezelésre is, ahogyan azt a gabonatermesztők kérték. 

Feltételként írta elő a hatóság a gabonavetésekben 40 százalékos növényborítottságot is, a i a gazdálkodók szerint a terület nagy részén már megvan, ahol pedig nincs, ott a jelenlegi enyhe időjárási körülmények között – megfelelő műtrágya-ellátottság esetén – hamarosan meglesz.

A pocok elleni felületkezeléses védekezéskor számos óvintézkedést is kell tenniük a termelőknek. Például ahol rágcsálóirtó csalétekkel védekeznek a mezei pocok ellen, ott a ragadozó madarak számára kihelyezett T-alakú ülőfákat a kezelés előtt távolítsák el. 

A kezelések során gondoskodni kell a vadak riasztásáról vagy a területtől történő távoltartásukról. A kártevőben kialakuló rezisztencia megelőzése, illetve a folyamat lassítása érdekében érdemes eltérő hatóanyagú, illetve hatásmódú készítményeket váltva kijuttatni.

A gazdálkodóknak a pocoktetemeket folyamatosan kell gyűjteniük, hogy az elhullott állatokat ragadozó vagy dögevő állat ne szedje össze, a területet pedig a kezelés után két héten át külön jelöléssel kell ellátni arról, hogy a véralvadásgátló rágcsálóirtó szert szórtak ki, amelynek ellenszere a K1-vitamin.