Időjárás: pokoli napok jönnek – tovább száradhatnak a magyar földek, súlyos csapás a magyar mezőgazdaságra
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz európai aszályhelyzet már most is rendkívül súlyos. A legfrissebb aszálymonitor alapján Közép- és Dél-Európa jelentős részén – köztük Magyarországon is – súlyos vagy rendkívüli aszály alakult ki. Az elmúlt hónapok csapadékhiánya, a magas hőmérsékletek és az egyre fokozódó párolgás következtében a talajok jelentős része extrém szinten kiszáradt, miközben a felszíni vizek és a növényzet vízkészletei is folyamatosan csökkennek – mutatott rá elemézésében a Klímapolitikai Intézet. A szervezet rámutatott arra, hogy az időjárás a következő napokban várhatóan tovább rontja ezt a helyzetet.
Egy kiterjedt, úgynevezett blokkoló anticiklon épül ki Európa felett, amelynek hatása messze túlmutat azon, hogy "csak" meleg időt okoz. Ez a nagytérségű légköri képződmény gyakorlatilag elzárja térségünket a csapadékot hozó atlanti frontoktól, miközben a forró, száraz légtömegek napokon keresztül fölöttünk maradnak.
Időjárás: globális folyamatok hatnak, kér a JÉGER-re mutogatni
A folyamat hátterében jól ismert fizikai törvények állnak. Az anticiklonokban a levegő nagy magasságból folyamatosan süllyed a felszín felé. Ahogy lefelé halad, egyre nagyobb légköri nyomás alá kerül, ezért összenyomódik. A termodinamika törvényei szerint az összenyomódó levegő felmelegszik – ezt nevezzük adiabatikus melegedésnek. Száraz levegő esetén ennek mértéke közel 9,8 °C kilométerenként, vagyis a levegő külső hőforrás nélkül is melegszik pusztán a nyomás növekedése miatt - részletezte a folyamatokat a Klímpolitikai Intézet.
Rámutattak arra is, hogy mindennek egy másik fontos következménye is van. A melegebb levegő lényegesen több vízgőzt képes befogadni, ezért
- csökken a relatív páratartalom,
- a levegő távolabb kerül a telített állapottól,
- így a vízgőz nem tud felhőcseppekké kondenzálódni.
Ráadásul a süllyedő légmozgás gyakran egy úgynevezett lesüllyedési inverziót is kialakít, amely fedőként viselkedik a légkörben: megakadályozza, hogy a felszín közelében felmelegedett levegő felemelkedjen. Márpedig feláramlás nélkül nincsenek zivatarfelhők, zivatarok nélkül pedig nincs számottevő csapadék sem.
Az Intézet szerint, sokan úgy gondolják, hogy a nagy hőségnek automatikusan heves zivatarokat kellene eredményeznie, ez azonban nem így működik. A csapadékképződéshez egyszerre szükséges elegendő nedvesség, megfelelő légköri instabilitás és olyan mechanizmus, amely felemeli a levegőt. A következő napokban ezek közül éppen a legfontosabb feltétel hiányzik: a blokkoló anticiklon távol tartja a frontokat, stabilizálja a légkört, és megakadályozza a felhők fejlődését.
Éppen ezért - tették hozzá - nincs tudományos alapja azoknak az állításoknak sem, amelyek szerint a csapadékot mesterségesen "elveszik”. Leszögezték:
A jégkármérséklő hálózat kizárólag már kialakult zivatarfelhőkben működhet, és ott is csak a jégszemek méretét próbálja csökkenteni. Felhőt nem képes létrehozni, megszüntetni vagy a csapadékot elterelni.
A kontinensnyi méretű légköri rendszerek működését kizárólag a nagytérségű légköri cirkuláció, a Föld forgása, a napsugárzásból származó energia és a légkör fizikája határozza meg.
Még durvább aszály jöhet
Ha az előrejelzések beválnak, ez a hőhullám tovább mélyítheti az Európa-szerte kialakult aszályt. A rendkívül magas hőmérséklet fokozza a párolgást, miközben csapadék alig érkezik. Ennek következtében tovább csökkenhet a talajok nedvességtartalma, tovább mérséklődik a már amúgy is kritikusan alacsony folyók és patakok vízhozama, romolhatnak a mezőgazdasági terméskilátások, a turizmus további kiesésekkel számolhat (különösen a folyami) valamint nőhet a vegetáció- és erdőtüzek kialakulásának és terjedésének kockázata. A természetes ökoszisztémák és a vízgazdálkodás számára minden újabb csapadékmentes nap tovább növeli a terhelést.
A következő napok tehát nem csupán egy újabb hőhullámot hoznak. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a mostani hőhullám nem önmagában érkezik, hanem egy már hónapok óta fennálló csapadékhiányra rakódik rá. A talajok számos térségben nemcsak a felső, hanem a mélyebb rétegekben (100-200 cm) is rendkívül vízhiányosak, így a növények gyökerei sem tudnak elegendő nedvességet felvenni. Az öntözött területeken a károk mérsékelhetők, de Magyarország mezőgazdasági területének döntő része továbbra is csapadékfüggő. Ezért, ha a blokkoló anticiklon a jövő hét első felében is fennmarad, az már nemcsak az idei termésmennyiséget, hanem a termés minőségét is tovább ronthatja.
Súlyos mezőgazdasági károk
Az idei szélsőséges nyári időjárás okozta mezőgazdasági károk Európa számos térségében már most a 2022-es történelmi aszály legsúlyosabb következményeit idézik, és ha a következő napok hőhulláma is a várakozásoknak megfelelően alakul, több régióban a károk megközelíthetik a 2022-ben tapasztalt mértéket.
Ennek hatásai azonban messze túlmutatnak a mezőgazdaságon. A gyengébb terméshozamok szűkebb kínálathoz vezetnek, ami emelheti a gabonafélék, a takarmánynövények, a zöldségek és a gyümölcsök árát. A drágulás továbbgyűrűzhet az állattenyésztésben is a növekvő takarmányköltségek miatt, végső soron pedig megjelenhet a hús-, tej- és tojástermékek fogyasztói áraiban is. Mindez felfelé hajthatja az élelmiszer-inflációt, növelheti az importfüggőséget egyes termékek esetében, fokozhatja a vízgazdálkodásra nehezedő nyomást, és jelentős gazdasági terheket ró a mezőgazdasági termelőkre, valamint a fogyasztókra egyaránt. Emellett az alacsony folyóvízállások a belvízi hajózás és egyes iparágak működését is nehezítik, míg a hosszan tartó hőség növeli az energiaigényt, különösen a hűtési célú villamosenergia-felhasználást, ami tovább terheli az energiarendszereket.
