Nem elég az atom, már a Nap energiája is kell: ömlik a pénz a fúziós iparba, új korszak kezdődhet Európában is – a németeké lehet az első forradalmi reaktor
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságRekordszintre emelkedtek a magánbefektetések a nukleáris fúzió iparágában tavaly, már 4,5 milliárd dollár áramlik az ágazatba. A Fúziós Ipari Szövetség (Fusion Industry Association – FIA) friss jelentése szerint folyamatosan nő a bizalom a fúziós technológia piacképességével kapcsolatban. Az iparági szereplők mintegy 71 százaléka arra számít, hogy már a 2030-as években kereskedelmi mennyiségű villamos energiát táplálhat be a hálózatba. A bizalom már kézzelfogható beruházásokban is megmutatkozik: a vállalatok sorra választják ki jövőbeli telephelyeiket, és hosszú távú villamosenergia-vásárlási szerződéseket kötnek a legnagyobb technológiai cégekkel. A legutóbbi 12 hónapban látott trendfordulót a technológiai vállalatok egyre növekvő energiaigénye hajtja.
Fotó: Xinhua / eyevine / Ma Jinru
A technológiai vállalatokon nem fog múlni a nukleáris fúzió alkalmazása
Úgy tűnik, a szándék vagy a finanszírozás biztosan nem lesz akadálya annak, hogy a fúziós enegia kereskedelmi valósággá váljon a következő évtizedben, legalábbis az egye több energiát igénylő technológiai cégeken biztosan nem múlik ez a része. Ennek egyik példája, hogy három évvel ezelőtt a Helion Energy úttörő megállapodást kötött a Microsofttal.
A szerződés értelmében a Helion vállalta, hogy 2028-tól legalább 50 megawatt villamos energiát biztosít a szoftveróriás számára egy kereskedelmi fúziós erőműből.
Ez nem csupán szándéknyilatkozat – írja az Oil Price –, hanem jogilag kötelező erejű vállalati energiavásárlás, amely alapján a Helion pénzügyi szankciókkal is számolhat a Microsoft és az átviteli partnerként közreműködő Constellation Energy részéről, ha nem teljesíti időben vállalását. A Constellation Energy feladata az erőműből érkező villamos energia hálózatba juttatásának megszervezése.
A Helion tavaly kezdte meg első kereskedelmi léptékű erőművének, az Orionnak az építését a Washington állambeli Malagában. A helyszínt stratégiai okokból választották ki: a Columbia folyó közelében közvetlenül csatlakozhat Washington állam fő villamosenergia-hálózatához, amelyen keresztül a Microsoft nagyméretű felhőszolgáltatási infrastruktúráját is elláthatja energiával.
A szálak pedig összeérni látszanak a technológiai vállalatok körében:
a vállalat egyik legjelentősebb támogatója az OpenAI vezérigazgatója, Sam Altman, aki saját vagyonából több százmillió dollárt fektetett a cégbe.
A Microsofttal kötött szerződésben vállalt 2028-as határidő teljesítése érdekében
- a Helion tavaly 465 millió dolláros finanszírozási kört zárt le a Thrive Capital vezetésével;
- az újonnan bevont tőke hatására a vállalat értéke 15,5 milliárd dollárra emelkedett.
Így a korábban még inkább tudományos kísérletnek tekintett cég mára komoly tőkeerejű energetikai szereplővé vált.
Megszórták pénzzel a világ egyik legjelentősebb mérnöki-technológiai egyetemét is
2025 augusztusában a Massachusetts Institute of Technology (MIT) egyik vállalata, a Commonwealth Fusion Systems (CFS) 863 millió dollárt vont be egy finanszírozási körben. A túljegyzett tőkeemelés eredményeként a társaság eddigi teljes finanszírozása megközelítette a 3 milliárd dollárt.
A befektetők között olyan technológiai óriások és pénzügyi szereplők találhatók, mint az Nvidia, a Google, a Planet First Partners, Bill Gates Breakthrough Energy Ventures alapja, valamint Stanley Druckenmiller nagybefektető.
A forrásokat az MIT cége saját fejlesztésű SPARC fúziós berendezésének megvalósítására fordítja.
A kompakt tokamak típusú demonstrációs reaktor célja, hogy 2027-re pozitív energiamérleget érjen el, vagyis több energiát termeljen, mint amennyit működéséhez felhasznál.
A Helion Orion erőművével szemben a 170 ezer négyzetlábas SPARC elsősorban kutatási és demonstrációs létesítmény lesz, amelynek feladata annak bizonyítása, hogy a kereskedelmi fúziós energiatermelés tudományosan és műszakilag is megvalósítható. Az MIT-vel közösen kifejlesztett magas hőmérsékletű szupravezető (HTS) mágnesek révén a berendezés a hagyományos fúziós reaktoroknál jóval kisebb méretben és alacsonyabb költséggel építhető meg. A létesítmény fő rendszereinek – köztük a kriogén berendezéseknek és a mágneses tápegységeknek – telepítése jelenleg is zajlik.
A vállalat emellett már a következő lépésen is dolgozik.
A Virginia államba tervezett ARC lehet a világ első, villamosenergia-hálózatra kapcsolódó kereskedelmi fúziós erőműve.
A létesítmény várhatóan mintegy 400 megawatt szén-dioxid-mentes villamos energiát termel majd, ami körülbelül 150 ezer háztartás ellátására elegendő. Az építkezés az engedélyezési eljárások lezárása után indulhat meg, a hálózati energiatermelés pedig a 2030-as évek elején kezdődhet.
Európát sem kerüli el a fúziós energia felé indult újabb pénzhullám
A jelentés szerint a fúziós energia esetében Európa egyelőre pénzügyi értelemben is tartja a lépést az Egyesült Államokkal. A közelmúltban a müncheni székhelyű vállalat, a Proxima Fusion 411 millió euró friss tőkét vont be, amellyel értékeltsége 2,4 milliárd euróra emelkedett.
Ezzel a társaság Európa legjobban finanszírozott és legértékesebb fúziós vállalatává vált.
A finanszírozásban szerepet vállalt a Google és a német energetikai vállalat, az RWE is, amelyek egyaránt 25-25 millió euróval szálltak be. Emellett olyan intézményi befektetők is csatlakoztak, mint a KfW Capital, a német mélytechnológiai ügynökség, a SPRIND, a Burda Principal Investments, valamint az Európai Innovációs Tanács (EIC) alapja és néhány korai befektető is.
A Proxima Fusion a világhírű Max Planck Plazmafizikai Intézet első spin-off vállalata, amely a német Wendelstein 7-X program évtizedes kutatási eredményeire épít.
Az új forrásokból felgyorsítják a vállalat vertikális integrációját, valamint megkezdik az Alpha nevű demonstrációs fúziós berendezés megépítését München közelében.
A projekt célja, hogy a 2030-as évek elején már nettó energiatermelésre legyen képes.
Míg a legtöbb fúziós vállalat a fánk alakú tokamak reaktorkialakítást alkalmazza, a Proxima Fusion a sztellarátor-technológiát fejleszti tovább. A vállalat kereskedelmi erőműveit az úgynevezett kvázi-izodinamikus sztellarátor-koncepcióra alapozza, amely a Wendelstein 7-X kutatási program egyik legfontosabb fizikai áttörésének számít. Bár ezek megtervezése lényegesen bonyolultabb, a csavart mágneses térszerkezet hatékonyabban akadályozza meg a plazma instabilitását, így az erőművek folyamatos üzemben működhetnek, nem pedig rövid impulzusokban. Ez a kialakítás nagyobb stabilitást biztosít, ezért különösen alkalmas arra, hogy folyamatos, ipari méretű villamosenergia-termelést nyújtson a villamosenergia-hálózat számára.
Mint a Világgazdaság oldalán arról beszámoltunk , a fúziós energiával kapcsolatos feladatokra nem csak a magánbefeketők juttatnak forrásokat. Az Európai Unió 330 millió eurót fektet a fúziós energia kutatásának és gyakorlati hasznosításának a felgyorsításába, valamint a nukleáris technológiák és készségek támogatásába 2026-ban és 2027-ben. A fúziós energiával kapcsolatos kutatásokban magyar tudósok is részt vesznek.
Hatalmas összeg, de csepp az energiaátmenet teljes költségében
A nukleáris fúzióba áramló, a jelentés szerint 4,48 milliárd dolláros rekordösszegű éves befektetés hatalmas ugrás a szektor korábbi éveihez képest. Ugyanakkor a globális energiapiac teljes egészét nézve ez az összeg még mindig elenyésző, mindössze a tiszta energiára fordított összegek kb. 0,2 százalékát teszi ki.
Ha a fúziós beruházásokat összevetjük a fősodorbeli energetikai ágazatok éves globális kiadásaival a BloombergNEF és a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai alapján), jól látható a nagyságrendi különbség:
A fúziós szektorba érkező tőke az elmúlt években rendkívül hullámzó volt, de most az adatközpontok és a mesterséges intelligencia hatalmas áramigénye miatt új erőre kapott. A 2024-es év megtorpanást hozott (kb. 1 milliárd dollárral), miután a 2021-2022-es kezdeti nagy fúziós hype lecsengett.
Jelenleg viszont a tendendia megfordulni látszik: a legutóbbi 12 hónap 4,48 milliárd dolláros tőkebeáramlása közel kétszerese a megelőző időszaknak, amellyel a szektor eddigi összesített történelmi finanszírozása elérte a 14,24 milliárd dollárt.
