Évek óta kérdezgették az újságírók és a szakmai szereplők a Toyotától, hogy mikor kezdi a hidrogén-üzemanyagcellás Mirai típus hazai forgalmazását. Az első generációs modellből pár éve tesztcélból hoztak egy példányt, de az olyan gyorsan távozott is, ahogy jött. A válasz diplomatikusan az volt, hogy amint lesz töltő. Az igazat megvallva erre még egy kicsit várnunk kell, de a hivatalos ígéret szintjén jövőre már lesz három hidrogénkút is Magyarországon, az első, nem közforgalmú töltőállomást májusban ünnepélyesen felavatták, úgyhogy a hazai árlistára is felkerült a Toyota Mirai.
Az alapár 26,3, a VIP-csúcsfelszereltséggel 30 millió forint.
Nemcsak a csúcsmodellszerepnek tudható ez be, hanem annak is, hogy hiába beszélünk a korábbinál jóval nagyobb gyártási mennyiségről, még így is csak évi pár tízezres darabszámról van szó, tehát még nem következett be a volumennövelésből adódó fajlagos költségcsökkenés. Egyébként meg kell jegyezni, hogy nem csak személyautóban használja a Toyota az immár negyedik generációs üzemanyagcelláját, létezik hidrogénes áramfejlesztő, de a tokiói olimpiához gyártott autóbuszokba is ez kerül (két darab járművenként).
Amíg az első generációs Mirai az Avensis padlólemezére felépített egyedi konstrukció volt, a második generációnál már jó előre gondolkodtak a mérnökök, és a lehető legtöbb alkatrésze más Toyota típusokból származik. Ugyanarra a TNGA-L készletre építették fel az autót, amelyet a Lexus LS is használ, a hátsó tengelyre beépített hajtómotor az UX300e villanyautóból származik, a hátsó tengely fölé beépített pufferakkumulátor pedig megegyezik azzal, amelyet a Lexus LS hibrid is használ. Egyedinek csak az a három tartály számít, amelyekben 700 baros nyomáson tárolják az 5,6 kilogrammnyi hidrogéngázt, a kardánalagútban, a hátsó ülés és a csomagtér padlója alatt helyezkednek el a tartályok, amelyekben már egy feltöltéssel mintegy 650 kilométer megtételére elegendő hidrogén tárolható – a francia forgalmazó csapata több mint ezer kilométerre jutott egy feltöltéssel. Maga a tankolás megvan három-öt perc alatt (hidegben gyorsabb).
A 2014-ben bemutatott első generációs Miraihoz viszonyítva mintegy 20 százalékkal csökkent a második generációs modell ára úgy, hogy közben a luxuskategóriába lépett át a modell, abban az üzemben készül, ahol anno a Lexus LF-A is.
A megjelenés sportautósan lendületes, az utastérben igazából a kormánytól balra lévő panelen elhelyezett, H2O feliratú kapcsoló a különleges, ennek megnyomására maga alá engedi az áramtermelés során keletkezett tiszta vizet az autó. A tartály kiürítésével lehet elkerülni, hogy például összevizezze a garázs padlóját az automatikus ürítés funkció. A 182 lóerős csúcsteljesítményű villanymotor méltóságteljesen mozgatja a nagy méretű karosszériát, csendes és finom a haladás, de nincs mellbevágó gyorsulási élmény. A Toyota egyébként reálisan áll a dologhoz, tényleges Mirai-eladással – leginkább presztízsberuházás lesz a hidrogénnel foglalkozó vállalkozásoknál – csak azt követően számol, hogy közforgalmú hidrogénkutak is nyílnak hazánkban.
