Az ingatlanalapok vagyona szeptember végén már 1377 milliárd forint volt, és a BAMOSZ-nál úgy látják, az állomány hamarosan átlépi az 1400 milliárd forintot is. Az ország négy legnagyobb befektetési alapjából most már három – az intézményi sorozatokat is beszámítva – ingatlanalap. Az Erste nyílt végű ingatlanalapjában csaknem 460 milliárd, az OTP-ében 363 milliárd, a Magyar Posta Takarék (MPT) ingatlanalap két, lakossági és intézményi sorozatában pedig összesen 205 milliárd forintnyi vagyont kezelnek.
A gigantikusra nőtt ingatlanalapokkal méretben már csak egy abszolút hozamú konstrukció, az OTP Supra veszi fel a versenyt, amelynek lakossági és intézményi sorozataiban 235 milliárd forint van.
Az ingatlanalapokat valószínűleg könnyű értékesíteni, hiszen a kisbefektetők könnyen belátják, hogy az ingatlanok ára emelkedik. A legnépszerűbb konstrukciók hozama azonban elég szerény, az Erste ingatlanalap az elmúlt évben 2,4, az MPT pedig csupán 1,7 százalékot emelkedett.
A nagyok közül egyedül az OTP ingatlanalapjában őrzi a pénz az értékét, ennek a hozama 3,56 százalékos volt az utóbbi 12 hónapban, vagyis, ha szerény mértékben is, de meghaladta az inflációt. Az alacsony hozam hátterében az áll, hogy a legnagyobb alapok viszonylag kevés ingatlant és sok pénzpiaci eszközt tartanak. Az MPT a szeptemberi portfóliójelentése szerint 46 százaléknyi közvetlen és 10 százaléknyi közvetett ingatlanbefektetéssel rendelkezett, a vagyona többi része főleg pénzpiaci eszközökben és állampapírban volt.
Az Ersténél valamivel több, mint 48 százalék volt az ingatlanok aránya, a többi pénzt ők is állampapírokba, betétekbe, pénzeszközökbe és hitelintézeti hitelpapírokba fektették. Az OTP ingatlanalapnál valamivel több, 55 százalék az ingatlanok aránya.
A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható
