Pokollá vált Putyin büszkesége, autók ezrei torlódtak fel a Krími-hídnál, menekülnek az oroszok
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságEgyre súlyosabb válság bontakozik ki a Krímben, ahol az ukrán drón- és rakétatámadások már az áramellátást, a vízszolgáltatást és az üzemanyag-ellátást is megbénítják. A turisták elmaradnak, a közlekedés akadozik, miközben elemzők szerint a félsziget elveszíti azt a stabilitást, amely hosszú éveken át Vlagyimir Putyin egyik legfontosabb politikai sikerének számított – tudósít a Bloomberg.
A forgalom a Krími hídon – amely stratégiai összeköttetést biztosít az Oroszország által annektált félsziget és az orosz szárazföld között – ezen a héten rekordot ért el, a híd két végén lévő ellenőrzőpontoknál autók ezrei torlódtak fel, utasaik számára akár öt órába is telhet az átkelés.
Ukrán össztűz a krími infrastruktúrán
Oroszország számára egyre súlyosabb következményekkel jár az Ukrajna elleni háború a 2014-ben annektált Krím-félszigeten. Az ukrán drón- és rakétacsapások az elmúlt hónapokban jelentősen meggyengítették az orosz ellátási útvonalakat, miközben az energia-infrastruktúra ellen végrehajtott támadások áramszüneteket, vízellátási problémákat és üzemanyaghiányt okoznak. A kialakult helyzet már a turizmust és a helyi gazdaságot is érzékenyen érinti.
Az ukrán hadsereg az utóbbi időszakban egyre következetesebben támadja a Krímbe vezető logisztikai útvonalakat. A célpontok között
- hidak,
- kompátkelők,
- vasúti összeköttetések,
- üzemanyagraktárak
- és katonai ellátóbázisok
szerepelnek. A támadások következtében az orosz utánpótlás egyre nagyobb mértékben szorul a Kercsi hídra, amely jelenleg gyakorlatilag az egyetlen megbízható összeköttetést jelenti Oroszország és a félsziget között.
Az ukrán vezetés deklarált célja a hadműveletekkel, hogy a Krímet teljesen elszigeteljék. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ennek kapcsán azt közölte, hogy a félszigeten naponta mélyül az üzemanyag-, logisztikai és közigazgatási válság. Az orosz megszálló hatóságok maguk is elismerik: egyre kevésbé képesek kezelni a kialakult problémákat – fűzte hozzá.
Fogyó benzin, lajtos kocsiból osztott víz, ellehetetlenülő közlekedés, virágzó feketepiac
A hét elején végrehajtott támadások az áramszolgáltatást is súlyosan érintették. Szevasztopolban, az orosz Fekete-tengeri Flotta bázisának számító kikötővárosban több vízszivattyú-állomás is leállt, ezért a hatóságok tartálykocsikkal szállítanak ivóvizet a lakosságnak.
A kétmillió lakosú Krímben az üzemanyagot már elsősorban az állami szolgáltatások számára tartják fenn.
A korlátozások miatt feketepiac alakult ki, ahol a benzin literenkénti ára csaknem a duplája az oroszországi átlagos kiskereskedelmi árnak. Sok autós hosszú órákat vár a kutaknál még a Kercsi híd előtt, hogy elegendő üzemanyaggal léphessen be a félszigetre.
A vasúti járatok számát jelentősen csökkentették, több szezonális összeköttetést pedig teljesen megszüntettek. A sporteseményeket szeptemberig felfüggesztették, Szergej Akszjonov, a Kreml által kinevezett krími vezető pedig bezáratta a nyári gyermektáborokat is.
A korlátozások a nyári turistaszezon közepén érik a félszigetet
Tavaly több mint 3,7 millió látogató érkezett Krímbe a nyári hónapokban, többségük autóval, a Kercsi hídon keresztül. Az idei szezonban azonban az utazást az üzemanyaghiány és a közlekedési nehézségek is visszafogják.
Jaltában a helyiek arról számolnak be, hogy a megszokott nyári tömeg elmaradt. Egy helyi lakos szerint élelmiszer továbbra is rendelkezésre áll, üzemanyagot viszont egyre nehezebb beszerezni, sokan hajnalban indulnak benzint keresni, gyakran eredménytelenül.
Veszélyben Putyin büszkesége?
A Krím 2014-es elfoglalása jelentősen megerősítette Vlagyimir Putyin hazai támogatottságát. Elemzők szerint a mostani ukrán támadások két olyan elemét is gyengítik a Kreml politikai üzenetének, amely hosszú éveken át meghatározta az orosz közvéleményt: azt az elképzelést, hogy a Krím végleg Oroszországhoz tartozik, valamint azt a képet, hogy Putyin a stabilitás garanciája.
Moszkvai katonai szakértők úgy látják, hogy Ukrajna az elmúlt hónapokban jelentősen meggyengítette az orosz légvédelmet a félszigeten, majd ezt követően módszeresen kezdte támadni a logisztikai, energetikai és üzemanyag-ellátási csomópontokat.
Ukrajna szerint az elmúlt félévben közel tízszeresére nőtt a közepes hatótávolságú drónokkal végrehajtott csapások száma az orosz logisztikai célpontok ellen. Zelenszkij időközben jóváhagyott egy negyvennapos műveletet is, amelynek célja, hogy Oroszországot a háború lezárására kényszerítse.
Sok orosz még keményebb fellépést vár Ukrajnával szemben
A nehézségek ellenére a közvélemény-kutatások nem utalnak arra, hogy az orosz társadalom tömegesen elfordulna Putyintól. A Levada Központ igazgatója szerint a háború miatt nőtt a feszültség az országban, ugyanakkor sokan még keményebb fellépést várnak Ukrajnával szemben.
A Kremlhez köthető Közvélemény Alapítvány júniusi felmérése szerint a Putyin iránti bizalom több mint egyéves mélypontra csökkent, ám a megkérdezettek 69 százaléka továbbra is bízik az orosz elnökben, miközben a bizalmatlanok aránya 18 százalékra emelkedett, ami egy év óta a legmagasabb érték.
A Krímben élők beszámolói egyre nehezebb hétköznapokról szólnak. Többen kimerültségről, bizonytalanságról és a családok szétszakadásáról beszélnek. Sokan biztonságosabb oroszországi területekre küldték gyermekeiket, miközben ők maguk a félszigeten maradtak idős hozzátartozóik mellett. Többen ugyanakkor továbbra is támogatják az orosz fennhatóság fennmaradását.
