Napokon belül megtörténik, Magyarországot rákötik az új gázfolyosóra az ukrán határnál: ezekből az országokból jön majd az energia – egy molekula orosz sem lesz már benne
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságJúlius 6-án olyan kapacitásaukciót hirdetnek az Ukrajnából Magyarországra történő gázszállításhoz szükséges virtuális ponton (VIP Bereg), amely megnyitja az utat az orosztól eltérő gáz Ukrajna felőli behozatalára a Vertikális gázfolyosó egyik ágán keresztül. Az éves aukció a következő 15 évre szól. A felkínálandó kapacitás kapcsolt lesz, azaz a határkeresztező pontok mindkét oldalán (tehát a magyaron és az ukrajnain is) biztosítja a folyamatos gázszállítást.

A kapcsolt kapacitás nagy előnye, hogy a kereskedőnek vagy rendszerhasználónak nem kell külön megállapodnia a határ egyik oldalán álló és a másik oldalon lévő szállítórendszer-üzemeltetővel. A folyamat egyablakos rendszerben, összevontan történik.
Jól hangzik a kapcsolt kapacitás, de van benne pár csapda
A kapcsolt határkapacitás kiváló ötlet, jól működik, de csak az EU-n belül – hívta fel a Világgazdaság figyelmét egy energiapiaci szereplő. Ha ugyanis a gázkereskedő az egyik uniós országból (A) szállíttatna egy másikba (B) gázt, akkor elég az A ország határeresztező aukcióján részt vennie, a B-én már nem kell. Ám Ukrajna nem uniós tag, így ott még nem működnek tökéletesen az uniós szabályok sem. (Ami így rendben is van, miért működnének?)
A fő probléma azzal függ össze, hogy a kapcsolt kapacitást ugyanannak a vállalatnak kell lekötnie az A és a B uniós országban is. Egyetlen uniós cég, egyetlen adószámmal. Csakhogy ez Ukrajna és Moldávia esetében még nem működik, mert ehhez az ukrén cégek nem tudnak Magyarországon engedélyt szerezni. Az uniós cégek ugyan kaphatnak ukrajnai vagy moldáviai engedélyt, de a tranzakció tele van működési nehézségekkel. Például egy nem-ukrán vagy nem moldáv kereskedő nem tudja visszaigényelni az áfát a határkapacitás használata után, ami 20 százalékos árelőnyt jelent a helyi vállalatok javára.
Brüsszel mindazonáltal üdvözölheti a kapcsolt kapacitás tervezett bevezetését a keleti, nem uniós határokon.
Ám vigyázni kell az említett gyakorlati buktatókkal, hogy az aukció ne úgy tűnjön, mintha az mindössze egy Ukrajna részéről Brüsszelnek szánt gesztus lenne. A buktatók egy másik forrásunk szerint akkorák, hogy azok miatt a lengyelországi gázrendszer irányítója 2032 előtt nem is látja esélyét, hogy a lengyel-ukrán határon bevezesse a kapcsolt kapacitás értékesítését. A szlovákiai még határidőt sem adott. Nehezen érthető az aukcióban megjelölt, meglepően hosszú, 15 éves időtáv is, amely azt üzeni, hogy keleti szomszédunk már ilyen hosszú távra tekinthető stabil gázpiaci partnernek.
Honnan érkezne Magyarországra a gáz?
A kereskedők olyan orosz gáz behozatalára nem köthetik le a kapacitásokat, amely az orosz-ukrán határon át érkezik Ukrajnába. Ilyen gáz ugyanis nincs, mert keleti szomszédunk Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt nem hosszabbította meg az orosz gáz tranzitjára vonatkozó szerződést 2025 január 1-től.
Átcímkézett orosz gáz persze érkezhet, ha az az ukrán hálózatba Ukrajna valamely, nem Oroszországgal közös gázhatárán át jut. Most azonban természetesen nem erről van szó, hanem a térségünket alternatív gázzal ellátó, több éves munkával kiépített (de folyamatosan bővülő)
Vertikális gázfolyosó üzembe helyezéséről.
Az eladók közé olyan országok tartoznak, amelyeknek közvetlenül vagy közvetve vezetéki összeköttetése van az ukrán hálózattal. Tehát nem egyetlen, valahonnan valahová tartó gázcsőről van szó, hanem egy észak-dél irányú hálózatról. A folyosónak így például része a Magyarországra közvetlenül Romániából belépő és Ukrajnán nem is érintő vezeték is, az FGSZ mostani aukciója azonban az ukrajnai útvonalra vonatkozik. Része a lengyelországi gázhálózat használata is.
A Vertikális gázfolyosó ukrajnai ágán Magyarországra főként a görögországi, cseppfolyósított földgázt (LNG) fogadó terminálokról érkezhet gáz. Ezek elsősorban amerikai LNG-t fogadnak, de más eredetűt is. A gáz a terminálokról bulgáriai, romániai és moldovai vezetékeken jut el Ukrajnába. Az ukrán gázhálózat kaphat emellett gázt lengyelországi, litvániai, németországi, horvátországi és olaszországi terminálokról is.
Mekkorát kerül az alternatív gáz az oroszhoz képest?
Gondolhatnánk, hogy ráfizetéses a Magyarországra tartó, nem orosz gázt még az ukrajnai hálózaton keresztül is kanyarogtatni, megutaztatni. Csakhogy ez esetben nem az ukrajnai útvonalon, hanem két másik tényezőn van a lényeg:
- az oroszországi és az amerikai gázmezőktől való távolság különbségén, illetve azon, hogy
- az LNG beszerzése esetén a gáz drágítja a cseppfolyósítása, a visszagázosítása és a folyékony formában történő szállításának a költsége is.
Azt, hogy a szállítási útvonal optimalizálásának sokkal előbbre való a politika, már megtapasztalhattuk. Oroszország hagyja üresen kongani a szovjet időkben lefektetett és jól működő gázexportvezetékeit Lengyelország és Ukrajnán át azért, hogy ezért kiszolgáltatottabb helyzetbe hozza két országot.
A lengyelországi cső helyett először lefektette az Északi Áramlat I., majd az Északi Áramlat II. vezetéket, az ukrajnai helyett pedig Szerbia, Magyarország és Szlovákia ellátására az óriási kerülőt jelentő Török Áramlatot. Megépítette továbbá Kína felé a Szibéria I csövet, már dolgozik a Szibéria II-n, igaz, ezek nem elkerülő csövek, hanem a kiesett európai piacok pótlását segítik.
Az orosz gázról levált, földgázból egyébként majdnem teljesen független Ukrajnának fontos, hogy szervesebb részévé váljon az európai, de elsősorban térségünk gázinfrastruktúrájának és -piacának saját gázbiztonsága érdekében, de azért is, hogy kihasználhassa hatalmas gázszállító és -tároló kapacitásait.
Ehhez a fejlesztéseken túl a vonatkozó uniós szabályokhoz való igazodáson keresztül vezet az út. Átláthatóbbá kell például a határokon átnyúló kapacitások kiosztását, bizonyos esetekben módosítania kell a tarifaképzését, tulajdonosi szinten szét kell választania a gáz kereskedelmét és szállítását, tárolását, végül lépnie kell a fogyasztóvédelem és a piacnyitás terén is. Dolgozik a felsoroltakon.
Újrarajzolja térségünk gáztérképét a Vertikális gázfolyosó
A májusban Budapesten tartott LNG-csúcs egyik panelbeszélgetése elsősorban a dél-európai LNG-terminálokat a közép-európai és ukrán piacokkal összekötő Vertikális gázfolyosó kihasználására, valamint a meglévő határokon átnyúló infrastruktúra hatékony kihasználására és az ukrán gázszállító rendszer (GTS) további integrációjára az uniós piaccal összpontosított.
Andrij Prokofjev, az ukrán rendszerirányító stratégiai fejlesztési igazgatója hangsúlyozta, hogy a rendelkezésre álló infrastruktúra – beleértve Ukrajna GTS-ét, földalatti gáztárolóit és a meglévő összeköttetési pontokat az EU-országokkal – maximális kihasználásának stratégiai prioritásnak kell lennie a régió számára.
Magyarország gázellátása 75-80 százalékban importon alapul.
A behozatal döntő része a Török Áramlat vezetéken érkező orosz gáz, kisebb hányada amerikai LNG. Az erős importfüggés a szocializmus éveiben alakult ki, amikor szinten minden magyar háztartásig elvezették az olcsó, szovjet gázt.
Ezzel azonban jelentős kitettség alakult ki, ráadásul térségünk gázrendszere olyan, csak keletről nyugat felé történő szállítást lehetővé tévő csövekből állt, amelyek között nem volt összeköttetés.
Ezen észak-dél irányú gázkapcsolatok kiépítésével a rendszerváltás után változtattak az érintett országi rendszerüzemeltetői. Ma Magyarországnak Szlovénián kívül minden szomszédjával van gázvezetéki összeköttetése, lehetővé téve a több irányból történő importot és a tranzitot.


