Maradt még tartalék a lakosság zsebében

A gazdasági stabilitás folyamatosan erősödik, a globális világban is azt látjuk, hogy egy stabilabban finanszírozható világ felé ment a gazdaság

– mondta Benczédi Balázs, az MKB-Pannónia Alapkezelő vezérigazgatója a Világgazdaság Megtakarítási trendek – és/vs öngondoskodás című konferenciáján.

Előadásában elmondott néhány érdekességet az állampapírok történelméről:

Az 1970-es évektől számítjuk a modern államadósság történelmét, ekkor az olajválság következtében romló külkereskedelmi cserearányok finanszírozása miatt kellett jelentős mértékű államközi hiteleket felvennie hazánknak. Magyarországon az 1991-es Jegybanktörvény elfogadása után az államadósság-kezelés fokozatosan átkerült a Pénzügyminisztériumhoz, majd később az ÁKK-hoz – közölte Benczédi Balázs.

Lejár a 0 százalékos kamatkörnyezet kora

A 2008-as válság kapcsán elmondta, hogy a Lehman Brothers csődjével kezdve egyetlen nap alatt 60 milliárd dollár „égett el”. Akkor abban a pillanatban nagyon nehéz volt megítélni, hogyan is lehetne ezt kezelni. Felmerült, hogy miért nem engedték el többi bajba jutott intézmény kezét. Úgy véli, hogy ha ezeket a cégeket akkor nem mentik ki, sosem tudjuk meg, hogy milyen tovagyűrűző hatása lett volna.

A jegybankok mérlegeiben ez további problémákat hozott, ezeknek a tisztítása a mai napig zajlik.

Az „ingyenpénz” korszaka megszűnni látszik,

a Fed is kamatot emelt már, ez pedig már állampapírok hozamaira is hatással lesz

A kötvénypiaci hozamcsökkenés, ami az elmúlt 30 évet jellemezte, úgy tűnik, hogy „leért az aljára”, jelenleg a konszolidáció időszaka zajlik. A vezérigazgató szerint reálkamatot kell biztosítani a befektetőknek: a 10 éves papír hozamának az felett kell lennie, mert szükséges a reálhozam.

Ez folyik tulajdonképpen most a világban: az infláció számos országban emelkedik, ahogy a hosszú távú hozamok is. Számos nyugdíjpénztár sima kötvényalapokkal például sokkal jobb hozamokat tudtak elérni, mint egy vegyes portfólióval – tette hozzá.

A magyar államadósság negyedét a lakosság finanszírozza

A lakossági állampapírokról elmondta, hogy a 28 ezer milliárd forintnyi államadósságból több mint 7 ezer milliárdot finanszíroz a lakosság – azaz a teljes több mint negyedét a magyar háztartások finanszírozzák.

Összehasonlításképpen Japánban körülbelül a 250 százaléka az államadósság, amiből közel 150 százalékot finanszíroz a lakosság. Úgy véli, hogy statisztikailag

a lakossági megtakarítások tekintetében még bőven van hely a további bővülésre.

A lakossági finanszírozás ráadásul sokkal biztonságosabb, mint a többi – fűzte hozzá.

Benczédi Balázs szerint bőven maradt még „tartalék a rendszerben”, ugyanis magas a készpénzállomány, a megtakarítási hajlandóság is magas szinten van, emelkednek a bérek, ahogy a piaci környezet is kedvező.