Az EMC piackutató intézet előrejelzése szerint a mobiltelefon-gyártók sorsát alapvetően három körülmény befolyásolja. Az egyik az, hogy Európában kezd kifulladni a maroktelefon-konjunktúra, ennek következményeként a szolgáltatók a jövőben változtatni fognak árpolitikájukon, s a korábbihoz képest valószínűleg kisebb kedvezménnyel fogják adni a készülékeket. A harmadik lényeges változás, hogy az európai piacon előretörnek majd az ázsiai gyártók -- idéz az elemzésből a Die Presse.
Ezek a körülmények alaposan átrajzolhatják Európa "mobiltérképét". Az EMC adatai szerint 2000 végén 289 millióan használtak maroktelefont Európában, 220 millióan Ázsiában, 109 millióan az USA-ban és Kanadában, 64 millióan Észak- és Dél-Amerika többi részén, 16, illetve 10 millióan Afrikában és a Távol-Keleten. Az idén azonban gyökeres változások következhetnek be: az EMC szerint Európában a növekedési ütem 20 százalék alá esik, míg Ázsiában a japán technikának és a kínai piac bővülésének köszönhetően igazi fellendülés, sőt még Afrikában is komoly növekedés várható.
Mindez alapvetően befolyásolja a gyártók piaci pozícióit. Szakmai körök véleménye szerint az eddig piacvezetőnek számító Nokia részesedése zsugorodni fog, ugyanakkor a Motoroláé várhatóan növekszik, s ugyanez mondható el azokról a cégekről, amelyek már ott toporognak Kína kapuinál: a japánok mellett a dél-koreai Samsung és a német Siemens.
A Siemens az idei év első negyedének adatai alapján a harmadik helyen áll, számításaik szerint a szóban forgó időszakban 6,9 millió handyt adtak el a lista eddigi harmadik helyezettje, az Ericsson által értékesített 6,2 millióval szemben. Két évvel ezelőtt a Siemens még a nyolcadik volt a sorban, de a reklámhadjáratnak köszönhetően stabilizálta pozícióit Európában.
Mindamellett a legnagyobb kérdés, hogy mi lesz az Ericssonnal. A tavaly még igen jó helyezést elérő, de az újabban egyre több nehézséggel küszködő társaságot maga alá gyűrheti a konkurencia. Az Ericssonnak az utóbbi időben halmozódó pénzügyi nehézségei elsősorban a mobilkészülék-ágazat súlyos veszteségeire vezethetők vissza. Az üzletágra nagy nyomás nehezedik az egyre élesedő piaci verseny és az ezzel párhuzamosan jelentkező kereslet-visszaesés miatt. Emiatt a gyártók kevesebb nyereséget tudnak felmutatni a készülékgyártásban, s igyekeznek az alacsonyabb bérekkel dolgozó országokba kihelyezni a termelést. Ez történt az Ericssonnal is, az üzletág tetemes veszteségei miatt bízta a Flextronicsra a gyártást, s ezért hozta létre a közös vállalatot a Sonyval, ami viszont javíthatja esélyeit a versenyben, s akár még a Nokia első helyét is veszélyeztetheti. Ugyanakkor az elemzők arra emlékeztetnek, hogy a Sonyval való szövetkezés odavezethet, hogy az Ericssonnak nem lesz saját mobilgyártása.
Magyarországon az utóbbi egy évben különösen felértékelődött a mobilpiac, sőt nyár elejére be is következett a fordulat: ma már több a mobil-, mint a vezetékes előfizető. Május végén a háztartások 44 százalékában volt már mobiltelefon. A hazai mobilpiac tavalyi teljesítményét 266 milliárd forintra becsüli a Bellresearch piackutató, amely 32 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Az idei piac nagyságát 355 milliárdra teszi, ez 34 százalékos növekedést jelent. Ennél még optimistább előrejelzések szerint a piac bővülése az év végére megközelítheti az 50 százalékot.
Az időközben négyszereplősre bővült mobilszolgáltatói piacon az idén még kiélezettebb a verseny részben az új előfizetőkért, részben a régi ügyfelek megtartásáért. Mindkettőben a tarifák, előfizetői csomagok játsszák a főszerepet, de nem elhanyagolható az sem, hogy az ügyfelek mely készüléktípusokhoz juthatnak hozzá -- és főként milyen áron.
A hazai készülékpiac összetétele semmiben sem különbözik a nyugat-európaitól. Itt is nagyjából ugyanaz a tendencia tükröződik, mint az autók esetében, vagyis a legdrágább, legújabb modellek -- ha nem is tömegméretekben -- a piaci bevezetéssel egy időben megjelennek a hazai ügyfeleknél is.
Kedvező jelenség, hogy sok más régióbeli országgal szemben Magyarországon a legális készülékpiac dominál. Ez főként annak köszönhető, hogy a szolgáltatók akcióiban széles körű a választék, a legdivatosabb készülékekhez is jelentős kedvezménnyel -- sok esetben a listaár harmadáért -- lehet hozzájutni. A régi előfizetők a nemzetközi tendenciáknak megfelelően átlagosan kétévente cserélik le készülékeiket a szolgáltatói hűségakciók révén. A legkeresettebb telefontípusokról nem nyilvános felmérések készülnek a gyártók hazai leányvállalatainak megrendelése alapján. A nyilvánosságra kerülő arányok alapján elmondható, hogy a világtendenciához hasonlóan a márkák közül itthon is a Nokia a piacvezető, az Ericsson saját tájékoztatása szerint 20 százalékos piaci részesedést mondhat magáénak. Rajtuk kívül még négy márka ért el számottevő piaci hányadot: az Alcatel, a Motorola a Panasonic és a Siemens.
A szolgáltatóknál ma már külön figyelmet fordítanak a fiatalok elvárásaira, hiszen az új ügyfeleket a piac telítődésével főként ebből a körből szerezhetik. A különféle készülékeket vásárolni szándékozók a GfK egyik legutóbbi felmérése szerint két-három éves távlatban gondolkodnak. Számukra a választás fő kritériuma, hogy az ismerősök, családtagok már melyik szolgáltatóhoz tartoznak. Többségük maga fedezi a mobillal kapcsolatos költségeket, s a készülék, valamint az előfizetés megszerzésére átlagosan 15-20 ezer forintot szánnak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.