Romokban a német gazdaság: naivitás, arrogancia, versenyképtelenség, politikai bénultság – és Berlin még mindig nem érti
A német gazdaság 2025 novemberében ismét rossz hírt kapott. Az Ifo Intézet hétfőn közzétett üzleti hangulatindexe 88,1 pontra süllyedt az októberi 88,4-ről, miközben a piac 88,5-et várt. A visszaesés az indexben nem drámai, de már a sokadik jel, hogy a vállalatok egyre kevésbé bíznak a közeljövőben. A kilátásokat tükröző várakozási alindex 91,6-ről 90,6 pontra esett, miközben a jelenlegi helyzet megítélése csupán 0,3 ponttal, 85,6-re javult.

„A német gazdaság továbbra is gyenge lábakon áll” – fogalmazott Clemens Fuest, az Ifo elnöke. A stagnálás nem újdonság: a statisztikai hivatal (Destatis) előzetes adatai szerint a bruttó hazai termék (GDP) a harmadik negyedévben nulla százalékkal stagnált negyedéves alapon, miután a második negyedévben még 0,2 százalékos visszaesést mért.
Éves összevetésben mindössze 0,3 százalékos növekedést mutatott a gazdaság. A holnap megjelenő részletes GDP-adatok várhatóan megerősítik: Németország 2025-ben gyakorlatilag nem nő, és ezzel már a harmadik egymást követő évben marad el a potenciális teljesítményétől.
Az ipari termelés továbbra is szenved: szeptemberben 1,3 százalékkal emelkedett havi alapon az augusztusi zuhanás után, éves összehasonlításban azonban 1 százalékkal csökkent. Öröm az ürümben, hogy az infláció eközben tovább mérséklődött: októberben a fogyasztói árindex éves alapon 2,3 százalékra lassult a szeptemberi 2,4 százalékról, míg a maginfláció 2,8 százalékon állt.
A termelői árak (vagyis az ipari vállalatok által a termékeikért kért árak) októberben már nyolcadik hónapja csökkentek: egy év alatt 1,8 százalékkal lettek alacsonyabbak. Ez azt jelenti, hogy az ipar oldaláról jelenleg nincs inflációs nyomás – sőt, inkább lefelé húzza az árakat, ami segít abban, hogy az árak ne emelkedjenek túl gyorsan.
Megértették a német döntéshozók, milyen helyzetbe kerültek?
„Az elmúlt hetek újabb kétségeket vetettek fel afelől, hogy a német döntéshozók valóban megértették-e azt az új gazdasági valóságot, amelyben Németország van” – fogalmaztak az ING elemzői az Ifo Intézet üzleti hangulatindexe kapcsán. Hozzáteszik: Németországot évek óta sújtja a krónikus alulberuházás, a naivitás és az önteltség, miközben Kína versenytárs lett.
Ezek együtt látványosan lerombolták az ország nemzetközi versenyképességét. Ami kívülről legalábbis első ránézésre tehetetlenségnek és stratégiai vakságnak tűnik, hogy nincs átfogó terv, amivel a német gazdaságot berántanák a 21. századba, az egyre súlyosabb teherként nehezedik a vállalatokra és a fogyasztókra egyaránt.
Miért gyengélkedik a német gazdaság?
A magas energiaárak különösen megterhelik az ipart, ami főként a drága cseppfolyósított földgáz (LNG) használatából adódik. Ez a helyzet részben abból fakad, hogy Németország leállította az orosz gázimportot, és a nukleáris erőműveket is bezárta. Az energiaigényes ágazatok, mint az autó- és vegyipar, emiatt kevesebbet termelnek, és csökken a profitjuk, miközben zsinórban jelentik be az elbocsátásokat.
A globális kereskedelem bizonytalanságai és a protekcionista intézkedések, például az amerikai vámok szintén kedvezőtlen hatással vannak az exportőrökre és az ipari termelésre. Ehhez kapcsolódik az ázsiai versenytársak gyors terjeszkedése, amivel a német cégek nehezen vagy egyáltalán nem tudnak versenyezni.
Ezek mellett komoly gondot jelent a szakemberhiány, amely az elöregedő népességgel magyarázható. A bonyolult bürokrácia sem könnyíti meg a német gazdaság helyzetét, míg a járművek iránti kereslet visszaesése az autóipart viseli meg. Utóbbit tovább súlyosbítja az elektromos autók vártnál lassabb terjedése.
Ebből kifolyólag nem meglepő, hogy a német cégek sorra jelentik be a leépítéseket. Az autóipar a beszállítókkal együtt 100 ezer munkahely megszüntetését tervezi 2030-ig. A legnagyobb leépítésre a Volkswagen készül: az ikonikus német autógyártó 35 ezer munkavállalót rúghat ki a következő években, míg a Bosch 18 500 embertől köszön el 2030-ig.
A németek és a ketchupos üveg
Az ING elemzőinek van jó szava is azért: ha óriási összeget öntesz rá egy gazdaságra, amint a németek tervezik, annak bizonyosan lesz hatása, ha az alapproblémákat nem is oldod meg.
A Németország által bejelentett fiskális élénkítés puszta mérete – 500 milliárd euró infrastruktúrára és a védelem terén egy „bármi áron” megközelítés – továbbra is erős érv amellett, hogy ne adjuk fel túl korán, ami a német gazdaságot illeti. Valami egyelőre azokat a pénzeket is visszatartja, amit máris elkölthetnének.
Ha feltételezzük, hogy az alulköltés a nyári költségvetési nehézségek következménye – és nem a politikai játszmázásé, vagy a közigazgatás képtelenségéé a források hatékony felhasználására –, akkor ez azt jelenti, hogy a fiskális politika végre jövőre kiránthatja a gazdaságot a stagnálásból – fogalmaz az elemzői jegyzet.
Legalábbis egyelőre még van remény arra, hogy a németországi fiskális élénkítés olyan lesz, mint a régi jó ketchupos üveg: eleinte, bármit csinálsz, semmi nem jön ki, mígnem hirtelen egyszerre az egész ki nem csattan. Ez nem fogja megszüntetni a strukturális problémákat, de legalább okot adhat arra, hogy jövőre Németországban időnként egy másik U2-számra váltsanak: it's a beautiful day.
Évtizedek óta tart a rohadás, de eddig megúszták a katasztrófát – a politikai árat most keményen meg kell fizetni
Németországban az összes autópályahíd modernizálásának végszámlája elérheti a 36 milliárd eurót, az összes közúti híd felújítása akár 100 milliárd euróba is kerülhet. A vasút modernizálására 150 milliárd euró kellene. A német infrastruktúra évtizedek óta rohad, a hangsúly eddig inkább a katasztrófamegelőzésen volt, mintsem az újjáépítésen.


