BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Hozzáférésben már az élen Magyarország

Magyarországon két százalékkal többen férnek hozzá az internethez, mint Cseh- vagy Lengyelországban, de ezekkel összehasonlítva a felénél is kevesebbet üzletelnek rajta -- derül ki az International Data Corporation (IDC) adataiból. A világhálós kapcsolat jövő évtől kezdődő változásaira már készülnek a hazai piaci szereplők.

Magyarországon a lakosság mintegy 10 százaléka havonta legalább egyszer használja az internetet, így ebben a mutatóban a visegrádi négyek éllovasa -- áll az IDC legfrissebb felmérésében. A piackutató szerint Magyarországon az akadémiai és közoktatási szférában többen interneteznek, mint Cseh-, Lengyelországban és Szlovákiában, az otthoni elérésben azonban csak északi szomszédunkat előzzük meg. Az elektronikus kereskedelem fejlődésében Magyarország az IDC szerint legalább egyéves lemaradásban van Csehországhoz képest. Míg nálunk az e-kereskedelem éves forgalma tavaly csak 17 millió dollár volt, addig Csehországban 45 millió, Lengyelországban pedig 37 millió dollár értékben vásároltak a világhálón keresztül.
A kelet-európai felmérés a visegrádi országokra korlátozódik, így nem tartalmazza például az informatikai szempontból fejlett Észtországot és Szlovéniát. Az IDC szerint Magyarországon az otthoni internetezés alacsony arányát a kapcsolt vonali hozzáférés magas költsége okozza.
A kapcsolt vonali internet ára ma általában két összetevőből, az internetszolgáltatónak fizetett hozzáférési és a telefonpercdíjból áll. Egy tavalyi, hazánkban végzett OECD-felmérés e kettő együttesét a legmagasabbnak találta Európában, igaz, nem vette figyelembe az ország kétharmadán elérhető esti-éjjeli forgalmi kedvezményeket.
A díjakat a kormányzat is magasnak tartja, így a nemrég elfogadott új hírközlési törvénnyel a jövő évtől költségcsökkentési céllal megváltoztatja a szabályozást. Bár a részleteket meghatározó rendeletek még nem jelentek meg, az már biztos, hogy a telefonos percdíjakból részt kapnak majd az internetszolgáltatók is.
Az új rendszerhez való alkalmazkodás jeleként is értékelhető, hogy a jövőt előrevetítő internetes csomagok jelentek meg a Matáv és a Vivendi szolgáltatási területein, vagyis szinte mindenhol. Ezeknél a megoldásoknál az ügyfél csak az internetszolgáltatótól kap számlát, majd az a beszedett pénzen osztozik a telefonos céggel. Igaz, az mind az Axelero, mind a V-Net esetében egyelőre nem más, mint saját anyavállalata.
Valóban értelmezhető bevételmegosztásként a Kombi csomag -- mondta lapunknak Andrew Prest, az Axelero lakossági üzletág-igazgatója. A Kombi annak a tavasszal nagy visszhangot kiváltott Matáv-ajánlatnak a gyümölcse, mely nettó 3 forintos nagykereskedelmi áron kínálta az internetszolgáltatóknak a telefonos hozzáférést. Az Axelero ugyanakkor ennél valószínűleg olcsóbban kapja a perceket, mert akkora forgalmat generál, hogy a Matávnál -- szakértők szerint egyedüliként -- kedvezményt élvezhet. A Kombi csomagoknál a percdíj 5 és 9 forint között változik, tehát valószínűsíthetően a különbözet adja az Axelero bevételét. Az új törvény által december végétől életbe léptetett bevételmegosztás tehát már működik. A percdíjak egybevágnak egy korábbi, a PSINet-től származó adattal is, mely szerint ha az internetszolgáltató 3 forint körüli percdíjat kap, képes elhagyni a havi fix előfizetési díjat.
A megosztás viszont várhatóan a 150 forintosként ismert éjszakai kedvezmény megszűnéséhez is vezet. A Kombit Andrew Prest szerint elsősorban a havi 10-40 órát internetezőknek ajánlják, az éjszakai kedvezményt ma még használni tudók ennél jóval többet szörfölnek. Ma ezek az ügyfelek havi 8-10 ezer forintos összköltséggel interneteznek. Ha viszont az éjszakai kedvezmény helyett csak a Kombihoz hasonló csomagok maradnak meg jövőre, a havi 30 óra barangolás mintegy 9 ezer forintba kerül majd.
A "nagy étvágyú" ügyfelek ezért várhatóan az átalánydíjas szélessávú szolgáltatások felé fognak fordulni, melyekkel kimondottan őket célozzák meg. A Matáv ADSL szolgáltatását ma körülbelül ezren veszik igénybe, ez egyelőre csak Budapest 60 és Székesfehérvár 95 százalékán érhető el. Az ADSL hamarosan Győrben, Zalaegerszegen és további nagyvárosokban is elindul. Az igazgató elmondta, a jelenlegi DSL technológia biztosan csak az arra technológiailag felkészített telefonközpontok 2,5 kilométeres körzetében működik.
Az ADSL és a UPC kábeltévés hálózaton keresztül nyújtott, szintén szélessávú Chello szolgáltatását ma még közvetlen versenytársnak tekintik. Eltérő technológiákról van szó, de közös bennük a havi átalánydíj és a gyors letöltési sebesség. Áruk 11 és 13 ezer forint közé esik jelenleg. A Chellónak ma 5 ezer feletti előfizetői tábora van, a UPC-hez tartozó másik szélessávú megoldáshoz, a Broadbandhez eddig több mint kétezren csatlakoztak.
A valóban gyors internet tehát ma még csak a nagyvárosokban élők előtt nyílt meg. A kisebb településeken várhatóan nem éri meg a kábeltévé-hálózat kiépítése, és sokan nem fognak a modernizált telefonközpontok 2-4 kilométeres közelségébe kerülni. A UPC viszont kellő igény esetén kínál megoldást, ugyanis a ma még csak tévézésre használt műholdas UPC Direct -- egy hagyományos telefonvonallal kiegészülve -- alkalmas a szélessávú internet vételére.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.