Terjed az angolszász számvitel

Németországban korántsem meglepő, hogy a DaimlerChrysler és a Deutsche Bank éves jelentésébe bújtatva hozta nyilvánosságra kevéssé kedvező képet mutató negyedéves eredményeit, és hogy a Deutsche Telekom is csak az újságírók hosszas kérlelésére hajlandó teljes évi nyereségéről beszámolni. Az általános szemlélet szerint ugyanis a számviteli szabályok elsősorban a cég, nem pedig a részvényesek érdekét kell hogy szolgálják. Az egyre inkább terjedőben lévő angolszász üzleti szellem azonban ennek az ellenkezőjét várja el.
A frankfurti tőzsde a hivatalos indexben (DAX) szereplő vállalatoktól immáron megköveteli az eredmények negyedévenkénti közzétételét, sőt, most már a vezetők saját vállalati részvényeladását, illetve vásárlását is három napon belül be kell jelenteni -- fogalmaz a Financial Times.
A Porsche, mint a német gazdaság egyik meghatározó szereplője, azonban továbbra is dacol az angolszász elveket követő újításokkal. A vezetők nyilatkozata szerint az európai autóiparban meghatározó vállalat üzletmenete túlságosan ciklikus, így az eredmények közzététele csak fölösleges idegességet váltana ki a tőkepiac szereplői körében, ráadásul a rövid jelentéstételi időszak adatai inkább összezavarnák, semmint megfelelően tájékoztatnák a részvényeseket.
A mostani egyébként az első alkalom, hogy a német kisrészvényesek papírjaik jelentős értékvesztését kénytelenek megtapasztalni. Érthető tehát, ha számos kérdést fogalmaznak meg, különösen, ha úgy érzik, valamit eltitkolnak előlük, és ilyenkor akár perekre is sor kerülhet. Bár a DAX harminc vállalata formailag már áttért a könnyebb áttekinthetőséget jelentő IAS és az amerikai GAAP szabványra, sokan még továbbra is a német HGB-t tekintik kiindulási pontnak, és az eredményeket csak átszámítják, vagy összehangolják az angolszász rendszerrel a szükséges esetekben.
A vezetői sajátrészvény-tranzakciókról teljes képet majd csak a német blue-chipek amerikai tőzsdei bevezetésekor remélhetnek a német befektetők, ott ugyanis az igazgatókon kívül a többi jelentősebb tisztségviselő és azok családtagjai is kötelesek az ilyen műveleteikről beszámolni a nyilvánosság előtt. Ez Németországban jelenleg még elképzelhetetlen. A szemléletbeli különbséget jól példázza a két rivális befektető, a német Deutsche Bank és az amerikai Goldman Sachs álláspontja: az előbbi inkább kevesebb információt tart helyesnek, semmint túl sokat, az utóbbi viszont annyi részletet akar elárulni partnereinek, amennyit csak tud.