Az Európai Unió szélmalomharcot vív Kínával, mindig későn és kicsit lép
Az Európai Unió különböző mechanizmusokkal próbálja védeni a 27-ek iparát a kínai dömpinggel szemben, és ezeknek az intézkedéseknek ugyan van is némi hatásuk, de szakértők szerint Brüsszel mindig túl későn és túl aprókat lép ahhoz, hogy csökkentse a világ második legnagyobb gazdaságával folytatott kereskedelemben meglévő egyensúlyhiányt.
A legutóbbi intézkedések közé tartozik a múlt heti, amikor Brüsszel bejelentette, hogy 50 százalékra emeli a külföldi acélimportra kivetett vámokat, a vámmentes kvótákat pedig 47 százalékkal csökkenti, hogy megvédje a nehézségekkel küzdő iparágat a kínai dömpingtől.
Emellett 2026 első három hónapjában számos dömpingellenes intézkedést is hoztak kínai termékekre, köztük a gyertyákra, a cukorrépára és a foszforsavra, és a külföldi támogatásokról szóló szabályozás (Foreign Subsidies Regulation – FSR) alapján vizsgálatot indítottak Kína legnagyobb szélturbinagyártója, a Goldwind, valamint az e-kereskedelmi óriás JD.com ellen a német elektronikai kiskereskedő Ceconomy felvásárlására irányuló ajánlatuk miatt.
Az FSR az EU válasza a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretein belül nem kezelt külföldi támogatásokra.
A célja a kereskedelmi feltételeket torzító támogatások megakadályozása. Az FSR érelmében 2023. július 12-től kezdődően nem vehetnek részt nem uniós tagállamból származó, torzító mértékű állami támogatást kapó cégek olyan nagyvállalati fúziókban, amelyek hatással lennének a 27-ek belső piacára. Nem nyerhetnek el nagy közbeszerzési szerződéseket sem az EU-ban.
Egyre erősebben lép fel az Európai Unió – de ez nem elég
Az Európai Bizottság ezt a fegyvert vetette be a héten a kínai állami tulajdonban lévő, tőzsdén jegyzett vasúti járműgyártó vállalat, a CRRC ellen is, amelytől a MÁV is vásárol mozdonyokat. A CRRC pályázik egy lisszaboni metróvonal építésére, de Brüsszel azt szeretné, ha a tendereztető konzorcium egy lengyel vállalatot részesítene inkább előnyben.
Ezek a lépések a kínai vállalatok elleni fellépés fokozódását jelzik, és ki is vívták Peking haragját. Az eszkaláció nem csupán az FSR-ben tükröződik – mondta a Nikkei Asia gazdasági hírügynökségnek Emilie Kerstens, a Flint Global társigazgatója, aki vállalatoknak nyújt tanácsadást az uniós kereskedelempolitikával kapcsolatban.
Ha megnézzük a kereskedelmi vizsgálatokat, azok száma évről évre folyamatosan emelkedik, és többségük Kínát célozza meg
– emlékeztetett.
Sander Tordoir, a Centre for European Reform vezető közgazdásza szerint azonban az EU eseti kereskedelmi védelmi intézkedései „túl lassúak és túl aprók”, miközben monumentális deficitet kellene kiegyenlíteni.
Egyre nő az uniós kereskedelmi deficit
Kína tavaly kereskedelmi világrekordot állított fel, az áruforgalmi többlete először lépte át az ezermilliárd dolláros szintet. Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat áprilisi jelentése szerint az uniós hiány 2025-ben 359,8 milliárd euróra ugrott. 2024-hez képest tavaly
- a Kínába irányuló uniós export 6,5 százalékkal csökkent,
- miközben az onnan származó import 6,4 százalékkal nőtt.
Az uniós deficit 2026 első negyedévében éves összehasonlításban újabb 30,5 százalékkal, 83,1 milliárd euróra emelkedett. A legnagyobb ugrást messze Németország tette 102 százalékkal, Európa legnagyobb gazdaságát Olaszország követi a kétoldalú kereskedelmi hiány 39 százalékos növekedésével.
Bár Peking és a kínai vállalatok nem reagáltak az EU acéliparral kapcsolatos lépésére,
a Kínai Kereskedelmi Kamara „határozott ellenzését” fejezte ki az EU-nál a lisszaboni metróval kapcsolatos döntés esetében.
A kamara azzal érvelt, hogy az Európai Bizottság intézkedései aránytalanok, tekintettel a CRRC korlátozott szerepére a konzorciumban, amely a teljes szerződéses érték kevesebb mint 10 százalékát teszi ki.
Kövessük inkább az amerikai utat?
Tordoir szerint hatékonyabb lenne, ha az EU az egyes esetek peres úton történő rendezése helyett kidolgozna valami hasonlót az 1974-ben elfogadott amerikai kereskedelmi törvényhez, konkrétan a 301. szakaszához.
Az ugyanis lehetőséget ad arra, hogy vámokat vessenek ki olyan országokra, amelyek tisztességtelen, észszerűtlen vagy diszkriminatív gyakorlatukkal kárt okoznak az amerikai külkereskedelemnek. Ezt a szakaszt korábban és jelenleg is használják Kína esetében.
Egy hasonló eszközzel az EU célzott vámokkal reagálhatna a gazdaság egészét érintő egyensúlyhiányokra olyan stratégiai ágazatokban, mint az autóipar, a gépgyártás és a tiszta technológiák.
Hiányzik a politikai akarat?
A bizottság azonban csak a tagállamok közötti konszenzus függvényében alkalmazhatna agresszívebb eszközöket, ami politikai döntés, és egyes fővárosok valószínűleg aggódnának a kínai ellenlépések miatt.
Ráadásul joggal, mivel
Peking már bizonyította, hogy nem hagyja magát,
dömpingellenes vizsgálatot indított például az uniós sertéshús ellen, alig pár nappal a kínai elektromos autókra kivetett európai vámok után, és ez csak egyetlen példa. Peking arra is figyelmeztetett, hogy ha az EU tovább halad a protekcionizmusban, akkor kénytelen lesz erőteljes ellenlépéseket tenni nemzeti érdekei és vállalatai jogainak védelmében.
Az FSR ugyan szűkebb hatáskörű, de éppen ezért könnyebb is aktiválni, de Brüsszel gondolkodik a további lépéseken is. Május 29-én a biztosok „orientációs vitát” tartanak, amelynek célja a bizottság szóvivője szerint „egy reális, hatékony és koherens megközelítés kialakítása Kínával szemben”.
