Ukrajnában életbe lép a gázellátási B terv
Ukrajna évi 2,1 milliárd köbméterre növelné biometán-termelését 2035-re – jelentette be a Telegramon Denisz Smihal energiaügyi miniszter és első miniszterelnök-helyettes. Az ország jelenleg évi mintegy 110 millió köbméter biometánt tud előállítani, a mennyiség már 2030-ra felfutna egymilliárd köbméterre.
A termelés növelését az ukrán kormány által most jóváhagyott stratégia célozza meg. Megvalósításával
- Ukrajna a termék jelentős termelőjévé válna,
- nagy mennyiségű biometánt exportálhatna az EU-ba,
- erősödne az energiatermelés fenntarthatósága,
- és befektetőket vonzana a megújulóenergia-iparába.
A felsorolás Denisz Smihaltól származik az Ukrinform szerint. Mint hangsúlyozta, a 2035-ig szóló programtól remélt uniós export Európát is segítené, hogy megszabaduljon az orosz szénhidrogénektől való függéstől.
A miniszter ez utóbbi feltevése azonban talán kissé túlzó, két okból is.
- Az uniós gázpiacnak meglehetősen szerény segítség lenne az évi 2,1 milliárd köbméter ukrán biometánból exportra maradó mennyiség az orosz importtól való elszakadáshoz. Üzleti megfontolásból persze jól jöhet.
- A többletbiometánra jó eséllyel magának Ukrajnának is szüksége lesz.
Átalakulóban Ukrajna gázellátása
Az évi 2,1 milliárd köbméteres biometán-termelésnek várhatóan azért lesz meg a helye az ukrán belpiacon, mert keleti szomszédunk évi mintegy 20 milliárd köbméteres földgázigényének egy hányada még mindig külföldről érkezik. Igaz, az ukrán gázigény, vele az importszükséglet tovább mérséklődhet a háborús környezetben, teret engedve a biometán kivitelének. Ám szintén a háború miatt csökkenhet a földgáz belföldi termelése is.
Kisebb ukrajnai gázigény következik abból is, ha lezárul a háború, de területvesztéssel, hiszen akkortól kisebb gazdaságot, kisebb lakosságot kell ellátni. De ez a forgatókönyv is a saját energiatermelés zsugorodásával jár, mert az Oroszország által kiszemelt, megszállt megyék, területek – Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja, Herszon és a Krím – rejtik Ukrajna ásványkincsének mintegy felét, köztük energiahordozókat is.
Becslések szerint a 2022-es invázió után Oroszország több mint 12 ezermilliárd dollár értékű ukrán ásványkincs felett szerzett ellenőrzést.
A Dnyeper–Donyeck régió rejti a bizonyított ukrán olaj-, gáz- és szénkincs, valamint ezek termelésének mintegy 80 százalékát.
Vagyis az esetleges területvesztésből is az következne, hogy Ukrajnának magának is megnőne a saját biometánja iránti éhsége.
Már eddig is volt biometán-kivitel
A kiviteli terv mégsem irreális, sőt: ukrajnai vállalatok tavaly több mint 11 millió köbméter biometánt vittek külföldre. Ezenfelül – ahogy az Ukrinform is beszámolt róla – Olekszij Szobolev ukrán gazdasági, környezetvédelmi és mezőgazdasági miniszter és Carsten Schneider szövetségi környezetvédelmi, klímavédelmi, természetvédelmi és nukleáris biztonsági miniszter már megvitta az ukrán biometán Németországba irányuló exportjának lehetőségét.
Indul a program
Az ukrán biometánprogram új üzemek építését, a meglévők korszerűsítését, a vállalkozások beruházási ösztönzőinek kialakítását, valamint a biometán-termelők gázszállító és -elosztó hálózatokhoz való csatlakoztatásának deregulációját jelenti. Ezek révén már 2030-ra el kell érni az évi egymilliárd köbméteres termelést, a következő öt évben pedig a 2,1 milliárdost.
Első lépcsőben nyolc biometánüzem létesülne, és kialakítanák a szektor teljes jogi keretrendszerét.
Az ukrán Energiaügyi Minisztérium, mint az egyik fő végrehajtó, még az idén
- hozzá kíván férni a megújuló üzemanyagokra vonatkozó uniós adatbázisához,
- kezdeményezné a biometán származási garanciáinak kölcsönös elismeréséről szóló megállapodás megkötését az Európai Unióval,
- és jóváhagyná a földgáz minőségének meghatározására vonatkozó szabályokat.
Az ExPro szerint 2026 februárjában hét biometánüzem működött Ukrajnában, amelyek teljes kapacitása meghaladta az évi 110 millió köbmétert. A legnagyobb üzem a Teofipol Energy Companyhoz tartozik – évi 56 millió köbméter biometánt állít elő, és 2025-ben indították el. Két hasonló működik a Hals Agrónál, egyenként 3 millió köbméter kapacitással, a Vitagrónál egy szintén 3 millió köbméteressel, az MHP-nél pedig van egy 11 millió köbméteres és egy olyan, 24 millió köbméteres, amely cseppfolyósított biometánt (bio-LNG-t) állít elő. Az UM Liquid Gasnak is van egy bio-LNG üzeme, 11 millió köbméteres kapacitással.
Egy éve Magyarországon is elindult egy 40 milliárd forintos biogáz- és biomassza-termelési támogatási program. A cél az évi mintegy 200 millió köbméteres termelés megkétszerezése.
