Az építési vállalkozók, ingatlanszakértők megerősítik a KSH legutóbbi felmérését, amely szerint továbbra is élénk az építkezési kedv Magyarországon, valamint a múlt évhez képest nőtt az ebben az ágazatban működő gazdasági vállalkozások részaránya. Azt a tendenciát azonban, amely szerint az új építésű lakások átlagosan 102 négyzetméteresek lennének, legfeljebb a vidéki családiház-építkezések igazolhatják vissza.
A fővárosban és a nagyobb városokban a legnagyobb arányú fizetőképes kereslet ugyanis még mindig a garzon-, illetve az 50--70 négyzetméteres lakások iránt mutatkozik. A vállalkozók 6-7 évvel ezelőtt inkább a luxuslakások építésében láttak üzletet. A fővárosi építkezések 70 százalékát a pesti oldalon végzik, ami azzal magyarázható, hogy Budán már nagyon kevés a megfizethető árú szabad építési telek. Pesten főként a Nagykörút és a Hungária körút közötti sávban található még sok üres építési terület. Sok a foghíjtelek, ahol 8-10 lakásos társasházakat lehet kialakítani. Ez a kis- és középvállalkozásoknak nyújt megfelelő lehetőséget. Vannak azonban ebben a körzetben olyan nagy alapterületű, zöldmezős részek is, melyek alkalmasak 3-400 lakásos társasházak építésére.
A pesti oldalon egyébként számos olyan használaton kívüli, elavult ipari létesítmény található, melyek területeit át kellene minősíteni lakóépítési övezetté -- hangsúlyozta Kala Imréné, a Kala és Eppel Kft. ingatlanforgalmazó cég ügyvezetője. Ilyen például a Paskál fürdő környékének területe, továbbá Kőbánya számos része. A X. kerületben rengeteg zöldövezeti, építésre alkalmas terület található.
A Ferencvároséhoz hasonló tömbrehabilitációs lehetőségeket a többi kerületnek is fel kellene fedeznie -- tette hozzá az ingatlanszakértő. Területfejlesztési politikára lenne szükség. Nem elegendő az, hogy egy-egy foghíjtelket elad az önkormányzat, hiszen attól még a környezet nem változik. Ha egy szép, új ház mellett régi, lepusztult ingatlanok állnak, akkor senki nem költözik oda szívesen, vagyis kockázatos a beruházás.
A kis- és közepes méretű lakásokat egyébként sokkal könnyebb eladni, mint a 100 négyzetméter körülieket -- vélik egybehangzóan a szakértők. Az új ingatlanok eladását némileg hátráltatja, hogy az azokat régi lakása eladása árán megvenni szándékozó lakástulajdonosok nem veszik tudomásul, hogy időközben lejjebb mentek az árak. Kala Imréné úgy véli, a jövő tendenciája az, hogy az új lakás vásárlásánál beszámítják a réginek az árát.
Kisházi Julianna, az ingatlanfejlesztéssel és -értékesítéssel foglalkozó Revital Rt. marketingigazgatója szerint még mindig túl magasak a lakáshitelkamatok, ami meghaladja az átlagos keresetű emberek lehetőségeit. Csak akkor érhető el jelentős változás, ha az új lakás építéséhez felvehető hitel kamatát tovább csökkentik. Az építőanyagárak ugyanis az inflációnál jóval nagyobb mértékben nőttek az elmúlt évhez képest, és egy lakás előállítási költsége bőven meghaladja a kamattámogatásos hitel maximumát, a 10 millió forintot.
A Revital jelenleg egy 41 lakásos lakóparkot épít Csillaghegy mellett, és tapasztalataik szerint a vásárlóknak csupán egytizede vesz fel banki kölcsönt.
Optimistábban látja a helyzetet Kala Imréné, aki szerint a bankok gyorsan reagálnak majd a piac igényeire, és még tovább csökkentik a kamatokat.
Ugrásszerű változás nem tapasztalható a lakásépítési piacon, de az igény egyenletesen növekszik -- véli Gyetvai Géza, a Gyetvai Fivérek Rt. igazgatója. Cégük Budapest belterületén épít lakásokat, s tapasztalataik szerint elsősorban a 70-80 négyzetméteres otthonok iránt van kereslet. Ennek fő oka, hogy a kedvezményes hitelkeretből -- 400 ezer forintos négyzetméterárral számolva -- ekkora lakás felépítésére futja. Hozzátette, hogy a vidéken épülő családi házak nagysága gyakorta meghaladja a 200 négyzetmétert, ennek köszönhető talán, hogy az országos átlag 102 négyzetméter. Az igazgató véleménye szerint a piacról eltűntek azok a vállalkozók, akik a gyors meggazdagodás reményében fogtak bele a lakásépítésbe, s azt hitték, hogy kis befektetéssel rövid időn belül nagy haszonra tehetnek szert.
Az építési kedv kismértékű élénkülését tapasztalta Böröczffy István vállalkozó is. Szerinte ez nemcsak a kedvezményes hiteleknek, hanem a vásárlóerő növekedésének is köszönhető. Hozzátette, a legálisan működő vállalkozásoknak változatlanul problémát jelent, hogy a családi házak jelentős része még feketén épül. Aki belevág az építkezésbe, az általában legalább száz négyzetméteres házat épít, hiszen annak a fajlagos négyzetméterára alacsonyabb. Böröczffy István úgy fogalmazott, hogy egy átlagos családi házat 200 ezer forintos négyzetméterár alatt nemigen lehet megépíteni. Az árakat nemcsak az alapanyagok drágulása határozza meg, hanem a munkabérek -- kevés az építőipari szakmunkás -- jelentős emelkedése is.
Évente átlagban több mint kétszáz lakást épít a Dunántúlon és a fővárosban -- saját beruházásként, illetve megrendelésre -- a Zalai Általános Építési Vállalkozó Rt. (ZÁÉV). Mint azt Aradi Tibor marketingvezetőtől megtudtuk, elsősorban az 50, illetve a 80-90 négyzetméteres lakásokra van igény. A megrendelők zöme ugyanis az első otthonhoz jutó fiatalokból, illetve a többgyerekes, nagyobb lakásba költöző családokból kerül ki. A marketingvezető úgy véli, hogy az építési kedv növekedése a kedvezményes hitelek és a Széchenyi-terv beruházást segítő programja mellett annak is köszönhető, hogy több helyütt az önkormányzatok is beszállnak a lakásépítésbe.