Mesterséges szigetek egész lánca nőtt ki hirtelen a tengerből, ennek nem csak Kína nem örül
Pekingnek egyre nagyobb fejfájást okoznak a világ egyik legfontosabb tengeri közlekedési útvonalán Vietnám mesterséges szigetei – közölte a The Wall Street Journal. – Az elmúlt év alatt Vietnám számos sziklát, zátonyt és mesterséges atollt épített ki, hogy megerősített védelmi vonalat hozzon létre, amelyekkel kiterjeszti katonai jelenlétét a Spratly-szigeteken.
A vietnámi igények ütköznek a térség hatalmainak igényeivel
Ezen a szigetcsoporton Hanoi igényei nemcsak Kína, hanem Tajvan, a Fülöp-szigetek, Malajzia és a Brunei Szultanátus érdekeivel is ütköznek. A tengerfenékről kitermelt homokból, korallból és sziklákból épített új szigetek ma már több kikötővel, nagy katonai repülőgépek fogadására alkalmas, közel 3,5 kilométer hosszú kifutópályával, bőséges lőszerraktárakkal és nehézfegyverek elhelyezésére alkalmas védelmi árkokkal rendelkeznek.
Műholdas felvételek azt mutatják, hogy Vietnám új területeket hozott létre mind a 21 sziklán és az apálykor kiemelkedő területeken – korábban dagálykor víz alatt lévő zátonyokon –, amelyeket a Spratly-szigeteken foglal el.
Ez összehasonlítható Kína hét ilyen mesterséges szigetével a szigetcsoportban. A washingtoni Center for Strategic and International Studies (CSIS) kutatóközpont szerint márciusig Vietnám több mint 2200 hektár mesterséges területet épített a Dél-kínai-tengeren, míg Kína mintegy 4000 hektárt.
Fél évszázados harc a Spratly-szigetekért
Az 1970-es és 80-as években Kína erőszakkal elfoglalta Vietnámtól a Spratly-szigetek és a Paracel-szigetek több részét, egy másik, északabbra fekvő, vitatott szigetcsoportot, olyan csatákban, amelyek több tíz vietnámi katona életét követelték.
A közelmúltban, 2012-ben Kína átvette a Scarborough-zátony ellenőrzését a Fülöp-szigetekről, ami félelmet keltett a régió többi országában, köztük Vietnámban is, hogy Kína velük is ugyanezt teheti.
Peking nyomást gyakorolt Hanoira, hogy szüntesse be az olaj- és gázkitermelést az általa sajátjának tekintett vizeken, és megakadályozta a vietnámi halászok hozzáférését a Paracel-szigetekhez.
Új fegyvergyártó nagyhatalom születhet, amely egy egész régiót letarolna
Vietnám kisajátította a sziget-ügyet
Vietnam 2021-ben kezdte meg a nagy léptékű földmunkákat, amikor hatalmas kotróhajók jelentek meg a Spratly-szigetek több zátonya és sziklája közelében.
Vietnam területe azóta előőrsökkel rendelkezik, amelyek lehetővé teszik számára, hogy hatalmát kiterjessze a Spratly-szigetekre, és amelyek borsot törnek Kína orra alá, amiért a szigetláncban található sziklákat és atollok sorozatát kibővítette és megerősítette, megnehezítve a kínai hajók haladását.
A szigetek vietnámi militarizálása messze meghaladja azt, amit Kína kivételével bármelyik ország végrehajtott a Dél-kínai-tengeren, amely a globális kereskedelem egyik legfontosabb közlekedési útvonala, és amely egy Tajvan miatti konfliktus esetén az amerikai hadsereg számára létfontosságú utánpótlási útvonal lenne.
Kína a Dél-kínai-tengeren található erődített szigeteit arra használja, hogy hajókat és repülőgépeket hosszabb ideig ott állomásoztasson anélkül, hogy a szárazföldön kellene tankolnia és utánpótlást szereznie. Emellett kiterjedt radar- és egyéb megfigyelő infrastruktúrát is telepített, amelynek segítségével láthatja más országok mozgását a vízi úton.
Vietnám várhatóan hasonlóan fogja használni új előőrsét, bár más országok ellen nem fog agressziót tanúsítani – mondja Harrison Prétat, a CSIS Ázsiai Tengeri Átláthatósági Kezdeményezés helyettes igazgatója.
Kritikus infrastruktúra található a szigetek területén
A Barque Canada Reef, Vietnám legnagyobb és legkifinomultabb mesterséges szigete a Dél-kínai-tengeren, jól illusztrálja a fontos új létesítményeket és azok célját.
A Vietnám által épített többi szigeten is számos hasonló létesítmény található, köztük kikötők, lőszerraktárak és nagyobb adminisztratív épületek vagy laktanyák. Vietnám kormánya nem nyilatkozott nyilvánosan a mesterséges szigetek építéséről, bár tisztviselők szerint az ország elsődleges célja a Dél-kínai-tengeren fennálló szuverenitásának védelme. A vietnámi és a kínai külügyminisztérium szóvivői nem reagáltak a kommentárkérésre.
Amikor februárban Vietnám földmunkáiról kérdezték, a kínai kormány szóvivője azt mondta, hogy
ellenzi az illegálisan elfoglalt szigetek és zátonyok építési munkálatait.
A kínai erők azonban soha nem próbálták még megakadályozni a vietnámi munkálatokat. Ez teljesen ellentétes Kína agresszív retorikájával és a Fülöp-szigetekkel szembeni fellépésével, amelynek hajóit többször is megakadályozta abban, hogy ellátmányt szállítsanak a Dél-Kínai-tengeren található, kevésbé hivalkodóan működő előőrsökhöz.
